<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><!-- generator="wordpress.com" -->
<rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	>

<channel>
	<title>વાર્તાલેખક &amp;laquo; WordPress.com Tag Feed</title>
	<link>http://wordpress.com/tag/વાર્તાલેખક/</link>
	<description>Feed of posts on WordPress.com tagged "વાર્તાલેખક"</description>
	<pubDate>Sun, 06 Jul 2008 13:24:58 +0000</pubDate>

	<generator>http://wordpress.com/tags/</generator>
	<language>en</language>

<item>
<title><![CDATA[સુધીર દેસાઈ, Sudhir Desai]]></title>
<link>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/10/10/sudhir_desai/</link>
<pubDate>Wed, 10 Oct 2007 13:12:13 +0000</pubDate>
<dc:creator>સુરેશ</dc:creator>
<guid>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/10/10/sudhir_desai/</guid>
<description><![CDATA[
પ્રેરક અવતરણ
“मिल गया सो दूध बराबर, मा]]></description>
<content:encoded><![CDATA[<p><a href="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/10/sudhir_desai.jpg" title="sudhir_desai.jpg"><img src="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/10/sudhir_desai.thumbnail.jpg" alt="sudhir_desai.jpg" /></a></p>
<p>પ્રેરક અવતરણ<br />
“मिल गया सो दूध बराबर, मांग लिया सो पानी,<br />
छीन लिया सो रक्त बराबर, कहै <strong>कबीरा</strong> ज्ञानी।“</p>
<p>“ મારું માથું પૈડાંની માફક<br />
દોડ્યા કરે છે.<br />
ને રત્નો વેરાયા કરે છે<br />
અવકાશમાં.”</p>
<p>___________________________________________________________</p>
<p><!--more--><br />
<strong><em>સમ્પર્ક</em></strong> – 2-સી, નાનકનિવાસ, વોર્ડન રોડ, મુંબઈ- 400 026</p>
<p><strong><em>જન્મ</em></strong></p>
<ul>
<li>15, ફેબ્રુઆરી – 1934 ; પેટલાદ</li>
<li><strong>વતન</strong> – ગોધરા (જિ. પંચમહાલ)</li>
</ul>
<p><strong><em>કુટુમ્બ</em></strong></p>
<ul>
<li><strong>માતા</strong>- ઉપેન્દ્રબાળા; <strong>પિતા</strong> – સુરેન્દ્રરાય</li>
<li><strong>પત્ની</strong> – <a target="_blank" href="http://sureshbjani.wordpress.com/2007/03/20/tariniben_desai/">તારિણી , લેખિકા </a>(  <strong>લગ્ન</strong> – 1955, વડોદરા) ; <strong>પુત્ર</strong>- સંસ્કાર; <strong>પુત્રીઓ</strong> –<a target="_blank" href="http://sureshbjani.wordpress.com/2007/05/26/sanskrutirani_desai/"> સંસ્કૃતિરાણી( લેખિકા)</a> , ધ્વનિ</li>
</ul>
<p><strong><em>અભ્યાસ</em></strong></p>
<ul>
<li>બી.એસ.સી.</li>
<li>એલ.એલ.એમ</li>
<li>હિન્દી વિનીત</li>
</ul>
<p><strong><em>વ્યવસાય</em></strong></p>
<ul>
<li>મુંબઈમાં રીની પેકેજિંગ ઇન્ડસ્ટ્રીના સંચાલક</li>
</ul>
<p><strong><em>જીવનઝરમર</em></strong></p>
<ul>
<li>ત્રણ ભાષા ઉપરાંત સંસ્કૃત, મરાઠી અને બંગાળીથી પરિચીત</li>
<li>પિતાના માસા – જાણીતા સાક્ષર ર.વ.દેસાઈ</li>
<li>કવિ હોવા ઉપરાંત સારા વિવેચક પણ છે.</li>
<li>શરુઆતના કાવ્યો ‘સુધિતા દેશોપાધ્યાય’ને નામે પ્રસિદ્ધ કર્યા!</li>
<li>અંગત પુસ્તકાલયમાં 8000 થી વધુ પુસ્તકો</li>
<li>આખું કુટુમ્બ સાહિત્ય અને કલાને વરેલું છે.</li>
<li>પ્રથમ મૌલિક કૃતિ – કવિતા - ‘ઝરમર ઝરમર મેહ ઓ આયો.’</li>
<li>શરુઆતમાં ‘શારદા’, ‘ઉહાપોહ’, ‘સંસ્કૃતિ’, ‘કવિલોક’ અને ‘રુચિ’માં કવિતાઓ પ્રસિદ્ધ થઈ.</li>
<li>1971- ‘ક્યારેક’ માસિકનું તંત્રીકામ</li>
<li>આકાશવાણી અને ટી.વી. પર અનેક વાર કાર્યક્રમો આપ્યા છે.</li>
<li>બાધા આખડીમાં વિશ્વાસ નથી; પાઠપૂજા કરવા સમય મળતો નથી.</li>
<li>ગુરુપ્રથા પર વિશ્વાસ નથી.</li>
<li>વર્ણાશ્રમ વ્યવસ્થા વિશે તેમના વિચારો – ‘ વડ તેવા ટેટા’</li>
</ul>
<p><strong><em>શોખ</em></strong></p>
<ul>
<li>બંસરી, હાર્મોનિયમ વાદન, ચિત્રકામ, ફોટોગ્રાફી, અભિનય, દિગ્દર્શન</li>
</ul>
<p><strong><em>રચનાઓ</em></strong> – 13 પુસ્તકો</p>
<ul>
<li><strong>કવિતા </strong>– આકાંક્ષા, લોહીને કિનારે ઉગેલ વડ, સૂર્યને તરતો મૂકું છું, કાગળ પ્ર તિરાડો; દીર્ઘકાવ્ય - સ્વભિત્તિ પર સ્વપંખીની ગતિ</li>
<li><strong>નાટક</strong> – આંદામાનના ટાપુઓ</li>
<li><strong>બાળકાવ્યો</strong> – ગપ્પાગાડી</li>
<li><strong>સંપાદન </strong>– સાહિત્યદિવાકર નરસિંહરાવ</li>
<li><strong>અનુવાદ</strong> – મહાપ્રભુ વલ્લભાચાર્ય, માયકોવ્સ્કીનાં કાવ્ય</li>
</ul>
<p><strong><em>સન્માન</em></strong></p>
<ul>
<li>સોવિયેત લેન્ડ નહેરુ એવોર્ડ</li>
<li>ગુ.સા. એકેડેમી દ્વારા પારિતોષિક</li>
</ul>
<p><strong><em>સાભાર</em></strong></p>
<ul>
<li>સાક્ષરનો સાક્ષાત્કાર, રાધેશ્યામ શર્મા, રન્નાદે પ્રકાશન</li>
<li>ગુજરાતી સાહિત્યકોશ, ભાગ - 2</li>
</ul>
]]></content:encoded>
</item>
<item>
<title><![CDATA[નાનાભાઈ જેબલિયા, Nanabhai Jebaliya]]></title>
<link>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/10/05/nanabhai_jebaliya/</link>
<pubDate>Fri, 05 Oct 2007 14:00:55 +0000</pubDate>
<dc:creator>સુરેશ</dc:creator>
<guid>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/10/05/nanabhai_jebaliya/</guid>
<description><![CDATA[
“ નામે નાના પણ કામે જેબદાર “
– રાધેશ્ય]]></description>
<content:encoded><![CDATA[<p><a href="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/10/nanabhai_jebaliya.jpg" title="nanabhai_jebaliya.jpg"><img src="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/10/nanabhai_jebaliya.jpg" alt="nanabhai_jebaliya.jpg" /></a></p>
<p>“ નામે નાના પણ કામે જેબદાર “<br />
– રાધેશ્યામ શર્મા</p>
<p>“ઓછું લખવું પણ, ઓછું ન ઊતરે એટલું ને એવું લખવું.”</p>
<p>“ ‘ણ’ ને આંગણે હેલ્યુંના ખણેણાટ,<br />
કાબીયુંના રણેણાટ,<br />
સાથળ પિંડીઓના વળેળાટ,<br />
જોબનના ઝળેળાટ<br />
પગલાનાં<br />
કડેડાટ, કાજળ કંકુનાં હડેડાટ<br />
...<br />
‘ણ‘ હવે હરડ ફરડ,<br />
‘ણ’ ગામ ગામતરે,<br />
’ણ’ નાળિયેર શોધે, ‘ણ’ રૂપિયો શોધે... ”</p>
<p><strong>પ્રેરક અવતરણ<br />
</strong>"દુઃખ તમારા હૃદયને જેટલું ઊંડું કોતરશે, એટલું જ સુખ તમે એમાં સમાવી શકશો."<br />
- ખલીલ જિબ્રાન</p>
<p>____________________________________________________________<!--more--></p>
<p><strong><em>સમ્પર્ક</em></strong>   - 303, 3 જા માળે, ગેલેક્સી પાર્ક, ચલા, દમણ રોડ, વાપી – 396 191</p>
<p><strong><em>ઉપનામ</em></strong></p>
<ul>
<li>અતિથિ</li>
</ul>
<p><strong><em>જન્મ</em></strong></p>
<ul>
<li>11, નવેમ્બર- 1938; ખાલપર ( તા. સાવરકુંડલા, જિ. ભાવનગર)</li>
</ul>
<p><strong><em>કુટુમ્બ</em></strong></p>
<ul>
<li><strong>માતા</strong> – રાણુબા; <strong>પિતા</strong> – હરસુરભાઇ</li>
<li><strong>પત્ની</strong>- કાનુબેન ( લગ્ન – 1965); <strong>પુત્રો</strong> – રાજેન્દ્ર, વિજય</li>
</ul>
<p><strong><em>અભ્યાસ</em></strong></p>
<ul>
<li>સોનગઢ અધ્યાપન મંદિરમાંથી જુનીયર પી.ટી.સી.</li>
</ul>
<p><strong><em>વ્યવસાય</em></strong></p>
<ul>
<li>વંડા કેન્દ્રની કુમારશાળામાં પ્રાથમિક શિક્ષક</li>
</ul>
<p><strong><em>જીવનઝરમર</em></strong></p>
<ul>
<li>પ્રેરણામૂર્તિ સ્વ. ભોજરાજગિરિ ગોસ્વામી</li>
<li>ક.મા.મુન્શી અને ઝ. મેઘાણીની રચનાઓનો પ્રભાવ</li>
<li>અંગ્રેજી ભાષાથી બહુ પરિચિત નથી</li>
<li>પ્રથમ મૌલિક કૃતિ – ‘લાડકું ભાંગે’ – ચાંદની માસિકમાં</li>
<li>મોટા દેખાવાનં ફાંફાં મારવાં કે ફિશિયારીભર્યા ફાંકામાં રહેવા ફડાકા ઝાટકવા પડે એ કરતાં નાના રહીને લોક કથા સાહિત્યમાં જેબદાર લખાણોથી જ ઓળખાવાનું પસંદ કરે છે.</li>
<li>ફૂલછાબ, જયહિંદ, પ્રતાપ, ગુજરાતી ટાઇમ્સ ઓફ ઈન્ડીયામાં વાર્તાઓ/ લેખો છપાયા છે.</li>
<li>‘ચટાકચોરો’ કોલમના લેખક</li>
<li>‘સંદેશ’માં ‘અલખનો ઓરડો’ કોલમમાં હાસ્યહારડા અને કટાક્ષકોરડા પીરસ્યા છે.</li>
<li>કોઈ વાહન ચલાવતાં આવડતું નથી.</li>
<li>એક વખત બસમાં એટેચી ચોરાઈ જતાં ટિકીટની રકમ ન ચુકવી શક્યા ત્યારે એક અજાણ્યા મુસાફરે લેખક તરીકે ઓળખીને ટિકીટની રકમ ચુકવી દીધેલી.</li>
<li>ઈશ્વર અને ગુરુમાં સમ્પૂર્ણ શ્રદ્ધા, પૂજાપાઠ કરતાં ધ્યાનમાં વધુ રુચી</li>
<li>કુરૂઢિઓનો વિરોધ – પોતાના અને પુત્રના લગ્નમાં ફેરફારો કર્યા, ઘરમાં ઘુંઘટપ્રથાને તિલાંજલિ</li>
<li>વર્ણાશ્રમ પ્રથાને ધીક્કારે છે.</li>
<li>એક વખત બસ ઉંધી પડતાં માંડ બચેલા</li>
</ul>
<p><strong><em>શોખ</em></strong></p>
<ul>
<li>ચિત્ર અને સંગીત, હાર્મોનિયમ અને તબલાં વગાડતા હતા</li>
</ul>
<p><strong><em>રચનાઓ</em></strong> – 30 પુસ્તકો</p>
<ul>
<li><strong>નવલકથા</strong> – મેઘરવો, રંગ બિલોરી કાચના, તરણાનો ડુંગર, વંકી ધરા વંકાં વહેણ,એંધાણ, સૂરજ ઊગ્યે સાંજ, ભીનાં ચઢાણ, અરધા સૂરજની સવાર, અમે ઊગ્યા’તા શમણાંને દેશ</li>
<li><strong>નવલિકા</strong>- શૌર્યધારા, સથવારો, મારી શ્રેષ્ઠ વાર્તાઓ</li>
<li><strong>હાસ્યકથાઓ</strong> – સૌરાષ્ટ્રનો લોકવિનોદ, ધકેલ પંચા દોઢસો</li>
<li>બાળનાટકો અને બાળવાર્તાઓ</li>
</ul>
<p><strong><em>સન્માન</em></strong></p>
<ul>
<li>ટૂંકી વાર્તા સ્પર્ધામાં ત્રણ સુવર્ણચંદ્રકો</li>
</ul>
<p><strong><em>સાભાર</em></strong></p>
<ul>
<li>સાક્ષરનો સાક્ષાત્કાર- રાધેશ્યામ શર્મા, રન્નાદે પ્રકાશન</li>
<li>ગુજરાતી સહિત્યકોશ , ખંડ -2</li>
</ul>
]]></content:encoded>
</item>
<item>
<title><![CDATA[પ્રબોધ પરીખ, Prabodh Parikh]]></title>
<link>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/09/29/prabodh_parikh/</link>
<pubDate>Sat, 29 Sep 2007 08:23:52 +0000</pubDate>
<dc:creator>સુરેશ</dc:creator>
<guid>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/09/29/prabodh_parikh/</guid>
<description><![CDATA[
પ્રેરક અવતરણ - 
“ Music is continuous. Only listening is intermittent.” ]]></description>
<content:encoded><![CDATA[<p><strong><a href="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/09/prabodh_parikh.jpg" title="prabodh_parikh.jpg"><img src="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/09/prabodh_parikh.thumbnail.jpg" alt="prabodh_parikh.jpg" /></a></strong></p>
<p><strong>પ્રેરક અવતરણ - </strong><br />
“ Music is continuous. Only listening is intermittent.” – David Thoro</p>
<p>“ કોઇક વાત છે કે આકાશમાં<br />
ખોવાઇ ગયું છે કશુંક.<br />
હું જન્મ્યો ને સાથે જ<br />
મરી ગયું છે કશુંક.”</p>
<p>___________________________________________________</p>
<p><strong><em>સમ્પર્ક</em></strong>     - એ- 102, સુમેરુ, ન્યુ વરસોવા ટેલિ એક્સ્ચેંજ પાસે, એસ.વી. પટેલ નગર, અંધેરી( વેસ્ટ) ,મુંબાઇ – 400 053</p>
<p><strong><em>જન્મ</em></strong></p>
<ul>
<li>19, જુન- 1945; નડિયાદ</li>
</ul>
<p><strong><em>કુટુમ્બ</em></strong></p>
<ul>
<li><strong>માતા</strong>- કાન્તાબેન; <strong>પિતા</strong> – વાસુદેવ મગનલાલ</li>
<li><strong>પત્ની</strong> – મિત્રા મુખરજી (એમ.એ.) (<strong>લગ્ન</strong> – 1979- મુંબાઈ) ; <strong>પુત્રી</strong> – અનન્યા</li>
</ul>
<p><strong><em>અભ્યાસ</em></strong></p>
<ul>
<li>એમ.એ. ( મુંબાઈ)</li>
<li>એમ.એ. ( અમેરીકા)</li>
</ul>
<p><strong><em>વ્યવસાય</em></strong></p>
<ul>
<li>મુંબાઇમાં ફિલસુફીના પ્રોફેસર</li>
</ul>
<p><strong><em>જીવન ઝરમર</em></strong></p>
<ul>
<li>બિયરના શોખીન – પોતાને પીપી દાદા તરીકે ઓળખાવે છે.</li>
<li>પહેલી કૃતિ ‘રે’ના પહેલા અંકમાં પ્રગટ થયેલી.</li>
<li>ઘણા વિદેશ પ્રવાસો થયા છે.</li>
<li>એક વર્ષ ‘ત્રૈમાસિક’ નું સંપાદન</li>
<li>આકાશવાણી પર કાર્યક્રમો આપેલા છે.</li>
<li>ઘરમાં ટી.વી. નથી!</li>
<li>બાધા, આખડી,પૂજા, ગુરુપ્રથા, વર્ણાશ્રમ વ્યવસ્થા વિ. માં શ્રદ્ધા નથી.</li>
</ul>
<p><strong><em>શોખ</em></strong></p>
<ul>
<li>ચિત્રકામ, સંગીત</li>
</ul>
<p><strong><em>રચનાઓ</em></strong> – 2 પુસ્તકો</p>
<ul>
<li><strong>વાર્તા</strong> – કારણ વિનાના લોકો</li>
<li><strong>કવિતા</strong>- છીએ તેથી</li>
</ul>
<p><strong><em>સાભાર </em></strong></p>
<ul>
<li>સાક્ષરનો સાક્ષાત્કાર - રાધેશ્યામ શર્મા, રન્નાદે પ્રકાશન</li>
</ul>
]]></content:encoded>
</item>
<item>
<title><![CDATA[આબિદ સુરતી, Abid Surati]]></title>
<link>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/09/20/abid_surati/</link>
<pubDate>Thu, 20 Sep 2007 06:31:18 +0000</pubDate>
<dc:creator>સુરેશ</dc:creator>
<guid>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/09/20/abid_surati/</guid>
<description><![CDATA[

પ્રેરક અવતરણ
&#8216;जान कर चलो, मान कर नही]]></description>
<content:encoded><![CDATA[<p><strong><a href="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/09/aabid_surti_1.jpg" title="aabid_surti_1.jpg"><img src="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/09/aabid_surti_1.thumbnail.jpg" alt="aabid_surti_1.jpg" /></a></strong></p>
<p><strong><a href="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/09/dabbuji_aabid_1.jpg" title="dabbuji_aabid_1.jpg"><img src="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/09/dabbuji_aabid_1.jpg" alt="dabbuji_aabid_1.jpg" /></a><a href="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/09/dabbuji_aabid_1.jpg" title="dabbuji_aabid_1.jpg"></a></strong></p>
<p><strong>પ્રેરક અવતરણ</strong><br />
'जान कर चलो, मान कर नहीं ।'  </p>
<p>#  <a target="_blank" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Indian_comics">ભારતીય ભાષાઓમાં કોમીક સાહિત્યના પ્રથમ કલાકાર</a></p>
<p># <a target="_blank" href="http://www.filterindia.com/images/Abid%20Surti.pdf">એક ડોક્યુમેન્ટ </a></p>
<p># <a target="_blank" href="http://aabidsurti.com/"> વેબ સાઇટ</a></p>
<p>____________________________________________________</p>
<p><strong><em>સમ્પર્ક</em></strong>  -   60/1, આલ્વેઝ સોસાયટી, હિલ રોડ , વાંદરા ( વેસ્ટ) , મુંબાઈ - 400 050  </p>
<p><strong><em>જન્મ</em></strong></p>
<ul>
<li>5- મે, 1935; વાવેરા( રાજુલા)</li>
<li><strong>વતન</strong> - સૂરત</li>
</ul>
<p><strong><em>કુટુમ્બ</em></strong></p>
<ul>
<li><strong>માતા</strong> - સકીના; <strong>પિતા</strong> - ગુલામહુસેન</li>
<li><strong>પત્ની</strong> - માસૂમા ( <strong>લગ્ન</strong> - 1965; મુંબાઈ ) ; <strong>પુત્રો</strong> -  સાહિલ - મેનેજમેન્ટ ગુરુ ; આલીફ - ટીવી ચેનલમાં વાઈસ પ્રેસીડેન્ટ</li>
</ul>
<p><strong><em>અભ્યાસ</em></strong></p>
<ul>
<li>ડીપ્લોમા આર્ટ્સ  </li>
</ul>
<p><strong><em>વ્યવસાય</em></strong></p>
<ul>
<li>ફ્રીલાન્સર</li>
</ul>
<p><a href="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/09/dabbuji_aabid.jpg" title="dabbuji_aabid.jpg"><strong><em><img src="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/09/dabbuji_aabid.jpg" alt="dabbuji_aabid.jpg" /></em></strong></a>  - ડબ્બુજી અને આબિદ</p>
<p><strong><em>જીવનઝરમર</em></strong></p>
<ul>
<li>ચાર -પાંચ વર્શની ઉમ્મરે તાપીના પુરમાં ડૂબતા બચેલા. </li>
<li>યુવાવસ્થામાં કુટુમ્બના દબાણના કારણે પ્રથમ પ્રેમમાં નીષ્ફળતા. હતાશામાંથી તેમની કૃતિ 'તુટેલા ફરિશ્તા' લખાઈ.</li>
<li>મૂળ વ્યવસાય - ચિત્રકામ  </li>
<li>શરદબાબુની રચનાઓનો ઘણો પ્રભાવ</li>
<li>પ્રથમ મૌલિક પ્રકાશિત નવલિકા - 'ભૂલ' મુંબાઈ સમાચારમાં</li>
<li>ત્રણ ભાષા ઉપરાંત ઉર્દૂ પણ જાણે છે.</li>
<li>આરંભમાં 'નવનીત' અને ' રુચિ' માં કૃતિ પ્રસિદ્ધ થઈ હતી.</li>
<li>'ડાયરો'  વાર્ષિકનું સંપાદન</li>
<li>ફિલ્મ તથા ટી.વી. સ્ક્રીપ્ટ રાઈટર</li>
<li>આકાશવાણી અને ટી.વી. પર ઘણા કાર્યક્રમો આપ્યા છે.</li>
<li>ઘણી ગુજરાતી વાર્તાઓનો હિન્દીમાં અનુવાદ કર્યો છે.</li>
<li>હિન્દી સાપ્તાહિક ' ધર્મયુગ' માં 'ઢબ્બુજી'  નામથી ત્રીસ વરસ કાર્ટૂન છપાયાં.</li>
<li>વોટર, ઓઇલ, એક્રીલીક કલર માં ચિત્રો</li>
<li>'પ્રમોદ પટી' નામના ડીરેક્ટરે તેમના જીવન ઉપરથી એક ડોક્યુમે ન્ટરી બનાવી છે.</li>
<li>'Devil's Bible' ના આધાર પર લખાયેલ 'કાળી કિતાબ' ના સાત ભાષાઓમાં અનુવાદ થયા છે. કન્નડમાં તો તેને વર્ષના શ્રેષ્ઠ પુસ્તક તરીકે ઈનામ મળ્યું હતું. </li>
<li>વિપશ્યનાના સાધક છે.</li>
</ul>
<p><strong><em>શોખ</em></strong></p>
<ul>
<li>ચિત્રકામ, તરવાનો, નાટકોમાં અભીનય  </li>
</ul>
<p><strong><em>રચનાઓ</em></strong> -  80 પુસ્તકો ( મોટા ભાગના હિન્દીમાં )</p>
<ul>
<li><strong>નવલકથા</strong> - તુટેલા ફરિશ્તા, કાળી કિતાબ, કેનાલ, ડાઘ</li>
<li>વાર્તા</li>
<li>નાટક</li>
<li><strong>બાળ સાહિત્ય</strong> - રંગત *</li>
<li><strong>હિન્દી</strong> - गुजरातीकी पुरस्कृत कहानियां, सौ सालकी गुजराती कहानियां, તીસરી આંખ + , (કુલ પચીસ જેટલાં પુસ્તકો)</li>
</ul>
<p><strong><em>સન્માન</em></strong></p>
<ul>
<li>ગુજરાત સરકારનો પુરસ્કાર *  </li>
<li>કેન્દ્ર સરકારનો પુરસ્કાર +</li>
</ul>
<p><strong><em>સાભાર </em></strong></p>
<ul>
<li>સાક્ષરનો સાક્ષાત્કાર - રાધેશ્યામ શર્મા; રન્નાદે પ્રકાશન</li>
</ul>
]]></content:encoded>
</item>
<item>
<title><![CDATA[પુરુરાજ જોષી, Pururaj Joshi]]></title>
<link>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/08/15/pururaj_joshi/</link>
<pubDate>Wed, 15 Aug 2007 15:51:06 +0000</pubDate>
<dc:creator>સુરેશ</dc:creator>
<guid>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/08/15/pururaj_joshi/</guid>
<description><![CDATA[
&#8220;પત્થર હતો હું તેથી તો
નિંદા થતી હતી]]></description>
<content:encoded><![CDATA[<p><a href="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/10/pururaj_joshi.jpg" title="pururaj_joshi.jpg"><img src="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/10/pururaj_joshi.thumbnail.jpg" alt="pururaj_joshi.jpg" /></a></p>
<p>"પત્થર હતો હું તેથી તો<br />
નિંદા<strong><em> </em></strong>થતી હતી,<br />
ઇશ્વર બની ગયો છું હું<br />
તમને મળ્યા પછી."</p>
<p><strong><em>પ્રેરક વાક્ય</em></strong></p>
<p> " I am stronger than the death and greater than my fate. Rules of destiny may change, not my soul's will."<br />
- Sri Arvind Ghosh</p>
<p># રચનાઓ :      <a target="_blank" href="http://pateldr.wordpress.com/2007/08/15/kyaa_pururaj/">- 1 </a>  :    <a target="_blank" href="http://tahuko.com/?p=203">- 2 - </a></p>
<p>#  વાર્તા  :   <a target="_blank" href="http://www.readgujarati.com/sahitya/?p=749">- 1 - </a>  :</p>
<p>_________________________________________</p>
<p><strong><em>સમ્પર્ક</em></strong> -  આર્ટ્સ એન્ડ કોમર્સ કોલેજ, સાવલી, જિ. વડોદરા- 391 770 </p>
<p><strong><em>જન્મ</em></strong></p>
<ul>
<li>14, ડીસેમ્બર - 1938, નડિયાદ</li>
</ul>
<p><strong><em>કુટુમ્બ</em></strong></p>
<ul>
<li><strong>માતા</strong> - સૂરજબા; <strong>પિતા</strong>- પૂનમભાઇ</li>
<li><strong>પત્ની</strong> - બકુલા ( <strong>લગ્ન</strong> - 1966, હિન્દીનાં અધ્યાપિકા)</li>
</ul>
<p><strong><em>અભ્યાસ</em></strong></p>
<ul>
<li>1957 - મેટ્રિક</li>
<li>1961- ગુજરાતી સાથે બી.એ.</li>
<li>1963- ગુજરાતી સાથે એમ.એ.</li>
</ul>
<p><strong><em>વ્યવસાય</em></strong></p>
<ul>
<li>પ્રારંભમાં શિક્ષક અને ગુજરાત રાજ્યના માહિતીખાતામાં ઉપતંત્રી </li>
<li> 1970-75  મહુધા/ બાલાશિનોરની કોલેજમાં અધ્યાપક</li>
<li>1975થી - સાવલી કોલેજમાં અધ્યાપક</li>
</ul>
<p><strong><em>જીવનઝરમર</em></strong></p>
<ul>
<li>અભ્યાસકાળ દરમિયાન મુન્શી અને ધૂમકેતુની નવલકથાઓનો ઘણો પ્રભાવ</li>
<li>સર્વપ્રથમ મૌલિક કૃતિ - 'સોનેરી માછલીનો સળવળાટ'</li>
<li>આરંભમાં 'ચાંદની'માં તેમની વાર્તા છપાઇ હતી.</li>
<li>આકાશવાણી પર વાર્તા અને કાવ્યપઠનના કાર્યક્રમો આપ્યા છે.</li>
<li>'ઝાપટું' નામની વાર્તાએ ચર્ચાનું ચગડોળ ચગાવેલું</li>
<li>'ગગન' સાહિત્યિક માસિક 14 મહિના ચલાવેલું</li>
<li>રાસવિહારી-વિભા દેસાઈ ખાસ મિત્રો</li>
<li>પાઠપૂજા કરે છે ,પણ બાધા આખડી, વ્રત વિ.માં વિશ્વાસ નથી</li>
<li>ગુરુમાં વિશ્વાસ છે પણ વર્ણાશ્રમ પ્રથામાં નહીં</li>
</ul>
<p><strong><em>શોખ</em></strong></p>
<ul>
<li>સંગીત, નૃત્ય, ચિત્રકળા, પહેલાં ગાતા પણ હતા અને હાર્મોનિયમ પણ વગાડતા હતા </li>
</ul>
<p><strong><em>મુખ્ય રચનાઓ</em></strong> - 6 પુસ્તકો</p>
<ul>
<li><strong>વાર્તાસંગ્રહ</strong> - સોનેરી માછલીનો સળવળાટ</li>
<li><strong>નવલિકા - </strong> અંતરાલ, ઘાસ</li>
<li><strong>નવલકથા</strong> - મનનાં મેઘધનુષ્ય, હૈયાં તરસે સરવર તીર, ઝુરાપો</li>
<li><strong>કવિતા</strong> - નક્ષત્ર</li>
<li><strong>વિવેચન</strong> - સાક્ષાત્</li>
<li><strong>સંપાદન</strong> - ગોવર્ધનપ્રતિભા</li>
</ul>
<p><strong><em>સન્માન</em></strong></p>
<ul>
<li>ધૂમકેતુ પારિતોષિક</li>
<li>ગુજરાત રાજ્યનું વાર્તાસંગ્રહ માટેનું પ્રથમ પરિતોષિક</li>
<li>સવિતા વાર્તા સ્પર્ધામાં પ્રથમ પારિતોષિક</li>
</ul>
]]></content:encoded>
</item>
<item>
<title><![CDATA[રતિલાલ નાયક, Ratilal Nayak]]></title>
<link>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/08/06/ratilal-nayak/</link>
<pubDate>Mon, 06 Aug 2007 13:00:38 +0000</pubDate>
<dc:creator>સુરેશ</dc:creator>
<guid>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/08/06/ratilal-nayak/</guid>
<description><![CDATA[ 
પ્રેરક અવતરણ
&#8216;તપ ત્યાં તેજ&#8217;
&#8212;&#8212;]]></description>
<content:encoded><![CDATA[<p> <a href="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/07/ratilal-nayak.jpg" title="ratilal-nayak.jpg"><img src="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/07/ratilal-nayak.jpg" alt="ratilal-nayak.jpg" /></a></p>
<p><strong>પ્રેરક અવતરણ<br />
</strong>'તપ ત્યાં તેજ'</p>
<p>-------------------------------------------------------------------------------------------</p>
<p><strong><em>સંપર્ક</em></strong>    – 23, રચના સોસાયટી, સેટેલાઈટ રોડ, અમદાવાદ- 380 015 </p>
<p><strong><em>ઉપનામ</em></strong></p>
<ul>
<li>દિગંત</li>
</ul>
<p><strong><em>જન્મ</em></strong></p>
<ul>
<li>1- ઓગસ્ટ, 1922; કડી (જિ. મહેસાણા)</li>
</ul>
<p><strong><em>કુટુંબ</em></strong></p>
<ul>
<li><strong>માતા</strong> – ડાહીબેન , <strong>પિતા</strong> – સાંકળચંદ</li>
<li><strong>પત્ની</strong> – મેનાબહેન (<strong>લગ્ન</strong> – 1944) ; <strong>સંતાન</strong> – ચાર</li>
</ul>
<p><strong><em>અભ્યાસ</em></strong></p>
<ul>
<li>એમ. એ., એસ. ટી. સી.</li>
</ul>
<p><strong><em>વ્યવસાય</em></strong></p>
<ul>
<li>શિક્ષણક્ષેત્ર</li>
</ul>
<p><strong><em>જીવનઝરમર </em></strong></p>
<ul>
<li>સર્વપ્રથમ પ્રકાશિત મૌલિક કૃતિ ‘અલકમલકની વાતો’</li>
<li>પાંચેક હજાર પુસ્તકોનું સમૃદ્ધ અંગત પુસ્તકાલય.</li>
<li>ગુજરાતી, હિન્દી, અંગ્રેજી ઉપરાંત સંસ્કૃતનું ઊંડું જ્ઞાન.</li>
<li>હિંદીમાં પણ બાળવાર્તાઓ લખી છે.</li>
<li>ભાષાશુદ્ધિ અને જોડણીશુદ્ધિના પાકા આગ્રહી.</li>
<li>મોતીના દાણા જેવા સુંદર હસ્તાક્ષર માટે ખ્યાતનામ લેખક.</li>
<li>અંબાજીના ભક્ત. શ્રીમદ ભગવદ્ ગીતા પર શ્રદ્ધા.</li>
<li>આકાશવાણી પર કાર્યક્રમ 'અમૃતધારા'</li>
</ul>
<p><strong><em>મુખ્ય રચનાઓ</em></strong>      સોથી વધારે પ્રકાશનોનાં લેખક-સંપાદક-સંયોજક,</p>
<ul>
<li><strong>બાળસાહિત્ય</strong> - વિવિધ પુસ્તક શ્રેણીઓ, શિશુબાળવાર્તાવલિ, કલ્લોલબાળવાર્તાવલિ</li>
<li><strong>વાર્તાસંગ્રહ</strong> – હૈયાનાં દાન</li>
<li><strong>સંપાદન</strong> – જોડણીપ્રવેશ, નાનો કોશ, વસંતવિલાસ</li>
</ul>
<p><strong><em>સન્માન</em></strong></p>
<ul>
<li>એનસીઈઆરટીનો નેશનલ એવોર્ડ</li>
<li>બાળ ઘડતરનાં સૌથી વધારે પુસ્તકો પ્રગટ કરવા માટે બાલશિક્ષા પરિષદ, નવી દિલ્હીનો વિશેષ એવોર્ડ</li>
</ul>
<p><strong><em>સાભાર </em></strong></p>
<ul>
<li>સાક્ષરનો સાક્ષાત્કાર – 3 શ્રી રાધેશ્યામ શર્મા (રન્નાદે પ્રકાશન)</li>
<li>ગુજરાતી સાહિત્યકોશ -  ખંડ 2 (ગુજરાતી સાહિત્ય પરિષદ)</li>
</ul>
]]></content:encoded>
</item>
<item>
<title><![CDATA[દિલીપ ઝવેરી, Dilip Jhaveri]]></title>
<link>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/07/26/dilip-jhaveri/</link>
<pubDate>Thu, 26 Jul 2007 15:07:50 +0000</pubDate>
<dc:creator>સુરેશ</dc:creator>
<guid>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/07/26/dilip-jhaveri/</guid>
<description><![CDATA[
પ્રેરક અવતરણ:
&#8221; જીવન તો અઘરું જ છે, થો]]></description>
<content:encoded><![CDATA[<p><a href="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/07/dilip-jhaveri.jpg" title="dilip-jhaveri.jpg"></a><a href="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/07/dilip-jhaveri_1.jpg" title="dilip-jhaveri_1.jpg"><img src="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/07/dilip-jhaveri_1.jpg" alt="dilip-jhaveri_1.jpg" /></a></p>
<p>પ્રેરક અવતરણ:<br />
" જીવન તો અઘરું જ છે, થોડો સહેલો પ્રેમ કરી લઈએ."  </p>
<p><a target="_blank" href="http://pateldr.wordpress.com/2007/07/26/khandit_kand_dilip_jhaveri/">અક્ષર અક્ષર વચ્ચે<br />
થોડું ખરબચડું<br />
પણ સાચ હજો.</a></p>
<p># <a target="_blank" href="http://www.museindia.com/showauthor.asp?id=21">ટૂંક પરિચય</a></p>
<p># <a target="_blank" href="http://www.museindia.com/showfocus.asp?id=476">તેમની કવિતાઓનો અંગ્રેજીમાં અનુવાદ</a></p>
<p>_____________________________________________________________________</p>
<p><strong><em>સંપર્ક</em></strong>    –    બી- 14, વંદના, એલ.બી.એસ. રોડ, હાઈવે નાકા, નૌપાડા, થાણે – 400 602 </p>
<p><strong><em>ઉપનામ</em></strong></p>
<ul>
<li>તુષાર</li>
</ul>
<p><strong><em> જન્મ</em></strong></p>
<ul>
<li>3- એપ્રિલ, 1943</li>
</ul>
<p><strong><em>કુટુંબ</em></strong></p>
<ul>
<li><strong>માતા</strong> – સુશીલાબહેન; <strong>પિતા</strong> – મનુભાઈ</li>
<li><strong>પત્ની</strong> – માયા (<strong>લગ્ન</strong> – 1970);<strong> પુત્ર</strong> – રમ્ય;  <strong>પુત્રી</strong> – પરી</li>
</ul>
<p><strong><em>અભ્યાસ</em></strong></p>
<ul>
<li>એમ.બી.બી.એસ.</li>
</ul>
<p><strong><em>વ્યવસાય</em></strong></p>
<ul>
<li>પહેલાં સરકારી નોકરી, પછી સ્વતંત્ર તબીબી વ્યવસાય</li>
</ul>
<p><strong><em>જીવનઝરમર</em></strong></p>
<ul>
<li>પ્રથમ પ્રકાશિત મૌલિક કૃતિ – 'તમિસ્ત્ર જાગે'</li>
<li>શરૂઆતની કૃતિઓ દક્ષિણા અને કુમારમાં પ્રકાશિત</li>
<li>ધીકતી પ્રેક્ટિસ વચ્ચે દવાખાના વ્યસ્ત મેજ પર પણ કવિતા સ્ફુરે!</li>
<li>ત્રૈમાસિક ફાર્બસમાં ગુફ્તગૂ કટારના લેખક</li>
<li>તાઈવાનમાં એશિયન પોએટ્સ કોન્ફરન્સમાં નિમંત્રણથી હાજરી આપી.</li>
<li>ગુજરાતી, હિન્દી, અંગ્રેજીનું જ્ઞાન. વળી સિંધી, બંગાળી, ઉર્દુથી પણ પરિચિત</li>
<li>પાઠપૂજા, દેવ, ગુરુ, ઈશ્વર વિષે અશ્રદ્ધા</li>
</ul>
<p><strong><em>શોખ </em></strong></p>
<ul>
<li>ભોજનના શોખીન; રાંધવા ઉપરાંત હોટલોમાં જમવાનો શોખ, સાથે 'પીવા'નો શોખ પણ ખરો!</li>
</ul>
<p><strong><em>મુખ્ય રચનાઓ</em></strong></p>
<ul>
<li>કાવ્યસંગ્રહ – પાંડુકાવ્યો અને ઈતર કિશોરપ્રેમકાવ્યો</li>
<li>પ્રવાસલેખો તથા ટૂંકી વાર્તા</li>
</ul>
<p><strong><em>સન્માન </em></strong></p>
<ul>
<li>ક્રિટિક એવોર્ડ-સંધાન,</li>
<li>ગુજરાતી સાહિત્ય પરિષદ એવોર્ડ</li>
<li>જયંત પાઠક એવોર્ડ</li>
</ul>
<p><strong><em> સાભાર</em></strong></p>
<ul>
<li>સાક્ષરનો સાક્ષાત્કાર – 3 શ્રી રાધેશ્યામ શર્મા (રન્નાદે પ્રકાશન)</li>
<li>ગુજરાતી સાહિત્યકોશ ખંડ 2 (ગુજરાતી સાહિત્ય પરિષદ)</li>
</ul>
]]></content:encoded>
</item>
<item>
<title><![CDATA[દુર્ગેશ શુકલ, Durgesh Shukal]]></title>
<link>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/07/14/durgesh_shukal/</link>
<pubDate>Sat, 14 Jul 2007 06:00:50 +0000</pubDate>
<dc:creator>સુરેશ</dc:creator>
<guid>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/07/14/durgesh_shukal/</guid>
<description><![CDATA[ -
-
 ____________________________________________________
જન્મ

9, સપ્ટે મ્]]></description>
<content:encoded><![CDATA[<p> -</p>
<p>-</p>
<p> ____________________________________________________</p>
<p><strong><em>જન્મ</em></strong></p>
<ul>
<li>9, સપ્ટે મ્બર - 1911, રાણપુર, અમદાવાદ</li>
<li><strong>વતન</strong> - વઢવાણ</li>
</ul>
<p><strong><em>કુટુમ્બ </em></strong></p>
<ul>
<li><strong>પિતા</strong> - તુળજાશંકર ; <strong>પુત્ર</strong> - <a target="_blank" href="http://sureshbjani.wordpress.com/2007/07/14/tushar_shukla/">તુષાર ( કવિ અને ઉદ્ બોધક )</a></li>
</ul>
<p><strong><em>અભ્યાસ </em></strong></p>
<ul>
<li><strong>1930</strong> - મેટ્રીક</li>
<li><strong>1935</strong>- અંગ્રેજી - ગુજરાતી વિષયો સાથે બી.એ. - શામળદાસ કોલેજ, ભાવનગર</li>
</ul>
<p><strong><em>વ્યવસાય</em></strong></p>
<ul>
<li><strong>1938- 1949</strong> - મુંબાઇની શાળાઓમાં શિક્ષક</li>
<li>પછી લેખન</li>
</ul>
<p>જીવનઝરમર</p>
<p><strong><em>મૂખ્ય રચનાઓ</em></strong></p>
<ul>
<li><strong>સંવાદકાવ્ય </strong>- ઉર્વશી અને યાત્રી ( પૃથ્વી છંદને પદ્યરૂપમાં પ્રયોજ્યો)</li>
<li><strong>કાવ્યસંગ્રહ</strong> - અનાદરાનો યાત્રી, ઝંકૃતિ, તટે જુહૂના</li>
<li><strong>એકાંકી</strong> - પૃથ્વીનાં આંસુ , ઉત્સવિકા, ઉલ્લાસિકા</li>
<li><strong>નૃત્યનટિકા</strong> - કબૂતરનો માળો, જળમાં જકડાયેલાં</li>
<li><strong>નાટક</strong> - સુંદરવન, પલ્લવી પરણી ગઇ , રૂપમ્ પ્રથમમ્, રૂપે રંગે રાણી, અંતે ઘર ભણી</li>
<li><strong>વાર્તાસંગ્રહો</strong> - પૂજાનાં ફૂલ, પલ્લવ, સજીવન ઝરણાં</li>
<li><strong>નવલકથા</strong> - વિભંગકલા</li>
<li><strong>બાલસાહિત્ય</strong> - ડોલે છે મંજરી, ડોશીમાનું તૂંબડું, મૃગાંક, છમ છમા છમ , કલાધામ ગુફાઓ, શિશુ સાહિત્ય સૌરભ ભાગ 1-5</li>
</ul>
<p><strong><em>સાભાર </em></strong></p>
<ul>
<li>ગુજરાતી સાહિત્યકોશ - ખંડ -2</li>
</ul>
]]></content:encoded>
</item>
<item>
<title><![CDATA[રવીન્દ્ર પારેખ, Ravindra Parekh]]></title>
<link>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/07/11/ravindra-parekh/</link>
<pubDate>Thu, 12 Jul 2007 04:26:44 +0000</pubDate>
<dc:creator>સુરેશ</dc:creator>
<guid>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/07/11/ravindra-parekh/</guid>
<description><![CDATA[ 
પ્રેરક અવતરણ:
ન કહેવાયેલું દુ:ખ ભાગ્ય]]></description>
<content:encoded><![CDATA[<p><a href="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/07/ravindra-parekh.jpg" title="ravindra-parekh.jpg"><img src="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/07/ravindra-parekh.thumbnail.jpg" alt="ravindra-parekh.jpg" /></a> </p>
<p>પ્રેરક અવતરણ:<br />
ન કહેવાયેલું દુ:ખ ભાગ્યે જ હોય છે.</p>
<p>______________________________________________________________________</p>
<p><strong><em>સંપર્ક </em></strong>     –      હળદિયા શેરી, સગરામપુરા, સુરત 395 002</p>
<p><strong><em>જન્મ</em></strong></p>
<ul>
<li>21 - નવેમ્બર, 1946; કલવાડા (જિ. વલસાડ)</li>
</ul>
<p><strong><em>કુટુંબ</em></strong></p>
<ul>
<li><strong>માતા</strong> – અંબાબેન; <strong>પિતા</strong> – મગનલાલ</li>
<li><strong>પત્ની</strong> – પુષ્પા એસ. કાવટકર, ( <strong>લગ્ન</strong> - 1972); <strong>સંતાન</strong> – એક પુત્રી, બે પુત્રો</li>
</ul>
<p><strong><em>અભ્યાસ</em></strong></p>
<ul>
<li>બી.એસ.સી. , એલ.એલ.બી.</li>
<li>બી.એ. , એમ.એ. ગુજરાતી (પ્રથમ વર્ગમાં પ્રથમ)</li>
</ul>
<p><strong><em>વ્યવસાય</em></strong></p>
<ul>
<li>યુનિયન બેંક ઓફ ઈંડિયામાં નોકરી</li>
</ul>
<p><strong><em>જીવનઝરમર</em></strong></p>
<ul>
<li>ત્રણ ભાષા ઉપરાંત મરાઠી અને ઉર્દૂની પણ જાણકારી.</li>
<li>ત્રણેક હજાર પુસ્તકોનું અંગત પુસ્તકાલય</li>
<li>સંગીતમાં રુચિ.</li>
<li>જ્યોતિષ, ક્રિકેટ, ફિલ્મ, નાટકનો શોખ.</li>
<li>આકાશવાણી પર સાહિત્ય વિષયક કાર્યક્રમો/મુલાકાતો.</li>
<li>રવીન્દ્રભાઈના ફિલ્મો અને વાર્તાલેખનના શોખથી આક્રોશિત પિતાએ તેમની અઢીસો જેટલી વાર્તાઓ ફાડી નાખેલી!</li>
<li>પ્રથમ પ્રકાશિત મૌલિક કૃતિ “સ્વપ્ન કે સત્ય” ભૂતકથા</li>
<li>રહસ્યકથા-નવલકથા “જળદુર્ગ”માં સ્ત્રી-પુરુષના સંબંધોની ગૂંથણી અને આંતરમનને સ્પર્શતા ભાવોનું સુંદર મનોવૈજ્ઞાનિક વિશ્લેષણ</li>
</ul>
<p><strong>મુખ્ય રચનાઓ</strong> </p>
<ul>
<li><strong>નવલકથા</strong> – અતિક્રમ, જળદુર્ગ</li>
<li><strong>વાર્તાસંગ્રહ</strong> – સ્વપ્નવટો</li>
<li>ઉપરાંત એકાંકીસંગ્રહ, ઉર્દુ વાર્તાઓ, મરાઠી નાટકો વગેરેના અનુવાદો</li>
</ul>
<p><strong><em>સન્માન</em></strong></p>
<ul>
<li>સ્વપ્નવટોને ઉમાશંકર જોશી પારિતોષિક</li>
<li>ગુજરાત અકાદમીનું પારિતોષિક</li>
<li>ઉપરાંત અન્ય ઘણા પુરસ્કારો</li>
</ul>
<p><strong><em>સાભાર</em></strong></p>
<ul>
<li>સાક્ષરનો સાક્ષાત્કાર – 3 શ્રી રાધેશ્યામ શર્મા (રન્નાદે પ્રકાશન)</li>
<li>ગુજરાતી સાહિત્યકોશ ખંડ 2 (ગુજરાતી સાહિત્ય પરિષદ)</li>
</ul>
]]></content:encoded>
</item>
<item>
<title><![CDATA[સુરેશ ઓઝા, Suresh Ojha]]></title>
<link>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/07/06/suresh-ojha/</link>
<pubDate>Fri, 06 Jul 2007 15:38:03 +0000</pubDate>
<dc:creator>સુરેશ</dc:creator>
<guid>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/07/06/suresh-ojha/</guid>
<description><![CDATA[
પ્રેરક અવતરણ
All we can know is that, we know nothing and that is the height ]]></description>
<content:encoded><![CDATA[<p><a href="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/07/suresh-oza.jpg" title="suresh-oza.jpg"><img src="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/07/suresh-oza.thumbnail.jpg" alt="suresh-oza.jpg" /></a></p>
<p>પ્રેરક અવતરણ<br />
All we can know is that, we know nothing and that is the height of human wisdom.</p>
<p>______________________________________________________________________ </p>
<p><strong><em>સંપર્ક   </em></strong> –     1, સાંઈનાથ એપાર્ટમેન્ટ, 98, આઝાદ સોસાયટી, આંબાવાડી, અમદાવાદ 380 015</p>
<p><strong><em>જન્મ</em></strong></p>
<ul>
<li>4- માર્ચ, 1937; ચુડા (સૌરાષ્ટ્ર)</li>
</ul>
<p><strong><em>કુટુંબ</em></strong></p>
<ul>
<li><strong>માતા</strong> – મહાલક્ષ્મીબેન , <strong>પિતા</strong> – દામોદરદાસ;<strong> ભાઇ</strong> - દિવ્યકાન્ત (બન્ને ચિત્રકાર)</li>
<li><strong>પત્ની</strong> – પુષ્પાબેન (<strong>લગ્ન</strong> – 1960) </li>
</ul>
<p><strong><em>અભ્યાસ</em></strong></p>
<ul>
<li>એસ. એસ. સી. , ઈંટરમીડિયેટ ડ્રોઈંગ</li>
</ul>
<p><strong><em>વ્યવસાય</em></strong></p>
<ul>
<li><strong>1954 થી</strong> -  સનાતન હાઇસ્કૂલ, ભાવનગરમાં ચિત્રશિક્ષક</li>
</ul>
<p><strong><em>જીવનઝરમર</em></strong></p>
<ul>
<li>સોમાલાલ શાહ ચિત્રકળામાં ગુરુ</li>
<li>માત્ર એસ.એસ.સી. ભણેલા હોવા છતાં અંગ્રેજી સાહિત્યનું સારું  વાંચન  </li>
<li><strong>પ્રથમ પ્રકાશિત કૃતિ</strong> - પીતાંબર પટેલના 'આરામ' માસિકમાં – “જાન આવી” વાર્તા</li>
<li>પ્રતિષ્ઠિત “કુમાર” માસિકમાં બચુભાઈ રાવતે તેમનાં ચિત્રો છાપ્યાં</li>
<li>ગુરુ ( રણછોડદાસજી મહારાજ ) પર પાક્કો વિશ્વાસ. ધ્યાનમાં બેસે., પાઠ-વિધિમાં શ્રદ્ધા નહી</li>
<li>ગુરુના શબ્દ પર વર્ષોનું તમાકુનું વ્ય્સન જીવનભાર ત્યાગ્યું.</li>
<li>તેમનો વાર્તાસંગ્રહ 'સંકેત' ભાવનગર યુનિ.માં એમ.એ. ના પાઠયપુસ્તક તરીકે સ્થાન પામ્યો હતો.</li>
</ul>
<p><strong><em>શોખ</em></strong></p>
<ul>
<li>ફોટોગ્રાફી</li>
</ul>
<p><strong><em>મુખ્ય રચનાઓ</em></strong> – બાર પુસ્તકો</p>
<ul>
<li><strong>સચિત્ર બાળવાર્તાઓ</strong> – વાંસળીવાળો, લોભિયો, વાઘ આવ્યો રે વાઘ, ઉંદર સાતપૂંછડિયો,</li>
<li><strong>નવલિકાસંગ્રહ</strong> – સંકેત</li>
</ul>
<p><strong><em>સન્માન</em></strong></p>
<ul>
<li>વાંસળીવાળો વાર્તાને ગુજરાત સરકારનું પ્રથમ ઈનામ</li>
</ul>
<p><strong><em>સાભાર </em></strong></p>
<ul>
<li>સાક્ષરનો સાક્ષાત્કાર – 3 શ્રી રાધેશ્યામ શર્મા (રન્નાદે પ્રકાશન)</li>
<li>ગુજરાતી સાહિત્યકોશ ખંડ 2 (ગુજરાતી સાહિત્ય પરિષદ)</li>
</ul>
]]></content:encoded>
</item>
<item>
<title><![CDATA[પન્ના નાયક, Panna Naik]]></title>
<link>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/07/02/panna_naik/</link>
<pubDate>Mon, 02 Jul 2007 07:00:11 +0000</pubDate>
<dc:creator>ઊર્મિસાગર</dc:creator>
<guid>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/07/02/panna_naik/</guid>
<description><![CDATA[&#8220;કોઈની બુદ્ધિના પાંજરામાં લાગણીનું]]></description>
<content:encoded><![CDATA[<p><a target="_blank" href="http://urmisaagar.com/saagar/?p=322"><img border="0" align="right" width="192" src="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/06/pannanaik_profile2.gif" alt="pannanaik_profile2.gif" height="261" style="width:144px;height:202px;" />"કોઈની બુદ્ધિના પાંજરામાં લાગણીનું પંખી થઈ,<br />
ટહુક્યા કરવાનું મને મંજૂર નથી; "</a></p>
<p>"એક માછલી સાગરનું સરનામું શોધતી રહી..."</p>
<p>"ઓશીકું ઊભરાય છે ઉજાગરાથી."</p>
<p>"તારકોનું આખું બાલમંદિર છૂટે છે.<br />
પણ એમાંથી એકેય મારે ઘેર ભૂલું પડતું નથી."</p>
<p>"ચાલે છે માત્ર સમય<br />
આપણે તો માત્ર એનાં પગલાં છીએ."</p>
<p>"<a target="_blank" href="http://urmisaagar.com/saagar/?p=312">છંદોની  છીપમાં  ઊઘડે  મોતી અને  લયમાં ઝૂલે  છે  મારું ગીત,<br />
                                                   શબ્દોની સામે માંડી છે મીટ."</a></p>
<p><img width="425" src="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/06/panna_naik_poem_in_own_handwriting1.jpg" alt="panna_naik_poem_in_own_handwriting1.jpg" height="83" style="width:375px;height:83px;" /></p>
<p>"હું પરદેશમાં ટકી રહી છું તે કવિતાને કારણે...  મારે જો ઓછામાં ઓછા શબ્દો દ્વારા મારી કવિતા વિશે કંઇ પણ કહેવાનું હોય તો હું એટલું જ કહીશ કે કવિતા એ મારી એંશી વર્ષની મા છે, મારી મિત્ર છે, મારા થાકેલા હૃદયનું પરમ ધામ છે.  આશ્વાસનનો શબ્દ જેટલો મને કવિતા પાસેથી મળ્યો છે એટલો મનુષ્ય પાસેથી નથી મળ્યો.  છતાં આશ્વાસન મેળવવા માટે જ કવિતા લખું છું એવું પણ સાવ નથી.  આશ્વાસન માટે હું કવિતાનો ઉપયોગ નથી કરતી કે મારી કવિતાનો પણ એ નિમિત્તે દુરુપયોગ નથી કરતી.  મારો અને કવિતાનો સંબંધ દુનિયાદારીના ગણિતથી જુદો છે." <br />
- પન્ના નાયક (સુરેશ દલાલ સંપાદિત "અબ તો બાત ફૈલ ગઈ'માંથી... પૃષ્ઠ. 211)</p>
<p># <a target="_blank" href="http://www.upenn.edu/pennnews/current/2001/050301/staff.html">વેબ સાઇટ</a></p>
<p># વધુ રચનાઓ: <a target="_blank" href="http://tahuko.com/?cat=37&#38;submit=view"> - 1 -</a>  :  <a target="_blank" href="http://layastaro.com/?cat=75&#38;submit=view">- 2 -</a>  :  <a target="_blank" href="http://urmisaagar.com/saagar/?cat=32">- 3 -</a>  :  <a target="_blank" href="http://amitpisavadiya.wordpress.com/?s=%E0%AA%AA%E0%AA%A8%E0%AB%8D%E0%AA%A8%E0%AA%BE+%E0%AA%A8%E0%AA%BE%E0%AA%AF%E0%AA%95+">- 4 -</a>  : <a target="_blank" href="http://bansinaad.wordpress.com/?s=%E0%AA%AA%E0%AA%A8%E0%AB%8D%E0%AA%A8%E0%AA%BE+%E0%AA%A8%E0%AA%BE%E0%AA%AF%E0%AA%95+&#38;submit=GO"> - 5 - </a> :  - 6 -  : </p>
<p># સાંભળો:  - <a target="_blank" href="http://tahuko.com/?p=831">સોના વાટકડી જેવું આ કાળજું </a>-</p>
<p># <a target="_blank" href="http://sureshbjani.wordpress.com/2007/07/02/panna_naik_more/">પન્ના નાયક વિશે વધુ વાંચો</a>...</p>
<p><strong><em>_________________________________________________________________ <!--more--> </em></strong></p>
<p><strong><em>નામ</em></strong></p>
<ul>
<li>પન્ના નાયક</li>
</ul>
<p><strong><em>જન્મ</em></strong></p>
<ul>
<li>28 ડિસેમ્બર, 1933 (મુંબઇ, વતન-સુરત)</li>
</ul>
<p><strong><em>કુટુમ્બ </em></strong></p>
<ul>
<li><strong>માતા</strong> રતનબહેન;  <strong>પિતા</strong> - ધીરજલાલ છગનલાલ મોદી</li>
<li><strong>પતિ</strong> - નિકુલ નાયક (અવસાન - 2004);</li>
</ul>
<p><strong><em>અભ્યાસ</em></strong></p>
<ul>
<li>બી.એ. (ગુજરાતી અને સંસ્કૃત, સેંટ ઝેવિયર્સ કૉલેજ, મુંબઈ, 1954) </li>
<li>એમ.એ. (ગુજરાતી અને સંસ્કૃત, સેંટ ઝેવિયર્સ કૉલેજ, મુંબઈ, 1956)</li>
<li>એમ.એસ. (લાયબ્રેરી સાયંસ,  ડ્રેક્સલ યુનિવર્સિટી, ફિલાડેલ્ફીઆ, 1963)</li>
<li>એમ.એસ. (સાઉથ એશિયન સ્ટડીઝ, યુનિવર્સિટી ઑફ પેંસિલવેનિયા, ફિલાડેલ્ફીઆ, 1973)</li>
</ul>
<p><strong><em>વ્યવસાય</em></strong></p>
<ul>
<li>ગ્રંથપાલ (ફિલાડેલ્ફીઆ, વેન પેલ્ટ લાઇબ્રેરી, યુનિવર્સિટી ઑફ પેંસિલવેનિયા, 1964 - 2003)</li>
<li>અધ્યાપન (ગુજરાતી ભાષાનાં પ્રોફેસર, યુનિવર્સિટી ઑફ પેંસિલવેનિયા, 1985 - 2002)</li>
</ul>
<p><strong><em>જીવનઝરમર </em></strong></p>
<ul>
<li>અમેરીકન કવયિત્રી એન સેક્સટનનો એમનાં પર વિશેષ પ્રભાવ</li>
<li>1972થી કવિતા લખવાની શરૂઆત કરેલી</li>
<li>કશા જ સંકોચ અને છોછ વિના એકદમ પારદર્શી લખનાર લોકપ્રિય કવયિત્રી</li>
<li>એમની ઘણી કવિતાઓ અને ટૂંકી વાર્તાઓનું અંગ્રેજી રૂપાંતર પણ થયું છે જેમાંની ઘણી અમેરીકાના ઘણા મેગેઝીનોમાં પણ છપાયેલ છે.</li>
<li><a target="_blank" href="http://urmisaagar.com/saagar/?p=320">'સ્નેપશૉટ'</a>, એ એમનું પ્રથમ કાવ્ય 1971માં લખેલું અને મુંબઈ 'કવિતા દ્વૈમાસિક'માં 1972માં પ્રથમવાર છપાયેલું</li>
<li>મુંબઈની SNDT યુનિવર્સિટીમાં એમનાં 'પ્રવેશ', 'ફિલાડેલ્ફિઆ', 'નિસ્બત' અને 'આવનજાવન' પુસ્તકોનું વાંચન વિદ્યાર્થીઓ માટે ફરજિયાત છે.</li>
<li>એમનાં ઘણા કાવ્યો ભારતની ઘણી શાળાઓનાં પાઠ્યપુસ્તકોમાં પણ સ્થાન પામ્યાં છે.</li>
<li>એમનાં કાવ્યોમાં વિષાદ વધુ છે, માતૃત્વની સ્ત્રીસહજ ઝંખના છે, અને ભારતનો ઝુરાપો  પણ છે.</li>
</ul>
<p align="center"> <img width="243" src="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/06/panna_naik_pic2.jpg" alt="panna_naik_pic2.jpg" height="300" style="width:237px;height:289px;" />           <img src="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/06/panna_naik_pic1.jpg" alt="panna_naik_pic1.jpg" /><br />
યુવાન વયે...                                                   આઘેડ વયે...</p>
<p><strong><em>શોખ</em></strong></p>
<ul>
<li> ગીત-સંગીતનો નાનપણથી શોખ</li>
</ul>
<p><strong><em>મુખ્ય રચનાઓ</em></strong></p>
<ul>
<li><strong>કાવ્યસંગ્રહો </strong>- આગળનાં અપ્રાપ્ય પાંચ સંગ્રહો: 'પ્રવેશ' * (1976), 'ફિલાડેલ્ફીઆ' (1980), 'નિસ્બત' (1984), 'અરસપરસ' (1989), 'આવનજાવન' (1991);  અને આ પાંચેય સંગ્રહોને એક જ પુસ્તકમાં સમાવતો એમની સમગ્ર કવિતાનો સંગ્રહ એટલે 'વિદેશિની' (2000); ચેરી બ્લોસમ્સ (2004)</li>
<li><strong>દીર્ઘકાવ્યસંગ્રહ </strong>- એમનાં અગિયાર દીર્ઘકાવ્યોનો સંગ્રહ: 'રંગઝરૂખે' (2004)</li>
<li><strong>વાર્તાસંગ્રહ</strong> - પ્રથમ વાર્તાસંગ્રહ: 'ફ્લેમિન્ગો', 2003 (જેમાંની Political Engagement નામની વાર્તા ઘણી જ લોકપ્રિય છે જેની ઘણા પરદેશી સાહિત્યકારોએ પણ નોંધ લીધી છે), ઊડી ગયો હંસ (1996ની શ્રેષ્ઠ વાર્તાઓ), ક્યુટિપ (ગુજરાતી નવલિકાચયન, 1997), કથા નલિનભાઈની (ગુજરાતી નવલિકાચયન, 2001), ગાલના ટાંકા (ગુજરાતી નવલિકાચયન, 2002)</li>
<li><strong>નિબંધો </strong>- સુરેશ દલાલ સંપાદિત એમનાં એક પુસ્તક 'અબ તો બાત ફૈલ ગઈ'માં એમનાં ઘણા નિબંધો પણ પ્રકાશિત છે.</li>
</ul>
<p><em><strong>સન્માન </strong></em></p>
<ul>
<li>મોહનલાલ સૂચક પારિતોષિક (ગુજરાતીમાં ઊંચા ગુણાંક માટે), 1952</li>
<li>કૃષ્ણલાલ ઝવેરી પારિતોષિક (ગુજરાતીમાં ઊંચા ગુણાંક માટે), 1954</li>
<li>ગુજરાત રાજ્ય પ્રથમ પારિતોષિક *, 1978</li>
<li>ચૂનીલાલ વેલજી મહેતા પારિતોષિક (અમેરિકામાં વસતા સર્જકને), 2002</li>
</ul>
<p><em><strong>સાભાર</strong></em></p>
<ul>
<li>પન્નાબેન નાયક</li>
<li>"અબ તો બાત ફૈલ ગઈ'માંથી</li>
</ul>
]]></content:encoded>
</item>
<item>
<title><![CDATA[પન્ના નાયક વિશે વધુ... Panna Naik more...]]></title>
<link>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/07/02/panna_naik_more/</link>
<pubDate>Mon, 02 Jul 2007 06:00:19 +0000</pubDate>
<dc:creator>ઊર્મિસાગર</dc:creator>
<guid>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/07/02/panna_naik_more/</guid>
<description><![CDATA[પન્ના નાયક વિશે શ્રી સુરેશ દલાલનાં શબ]]></description>
<content:encoded><![CDATA[<h3 align="center"><font color="#ff0000">પન્ના નાયક વિશે શ્રી સુરેશ દલાલનાં શબ્દો...</font></h3>
<p align="left">"મને પન્નાનાં કાવ્યોમાં સૌથી વિશેષ સ્પર્શે છે એની સરળ પ્રમાણિકતા."</p>
<p align="left">"પન્નાની કવિતા સોયની અણી જેટલા વ્યથાના બિંદુ પર ઊભી છે.  આ વ્યથાનું મૂળ શોધવું મુશ્કેલ નથી. જે જીવન જીવવું પડે છે એનો થાક છે, બેચેની છે, અજંપો છે, વ્યગ્રતા છે, ક્યારેક તો થાકની વાત કરવાનો પણ થાક છે, તો ક્યારેક વાત ન કરી શકાઈ હોય એનો 'કોરો તરફડાટ' છે.  આ બધાંની સામે જે જીવન જીવવું છે એને માટેની તાલાવેલી છે, ઝંખના છે."</p>
<p align="left">"પન્નાની કવિતા, જેમાં આખો સમાજ ઉઘાડો પડી જાય છે એવા ડ્રોઇંગરૂમની કવિતા છે, બેડરૂમની કવિતા છે.  પન્ના પાસે છે કરાર ન વળે એવો એકરાર..."</p>
<p align="left">"પન્નાની કવિતા એકાદ અપવાદને બાદ રાખીએ તો અંગત, વધુ પડતી અંગત કવિતા છે, મર્યાદા બની જાય એવી સિદ્ધિ છે."</p>
<p align="left">"પન્નાની વિશિષ્ટતા એ છે કે એ કોઈ પણ છોછ કે સંકોચ વિના જ કંઈ લખે છે તે પૂરેપૂરી નિખાલસતાથી અને પારદર્શકતાથી લખે છે."</p>
<p align="left">"પન્ના નાયકની કવિતાઓ વિષાદની કવિતા છે. વિષાદમાંથી જે શૂન્યતાનો અનુભવ થાય છે એનુ નીરૂપણ છે. પન્ના નાયકની કવિતા સંબંધની નહીં, સંબંધ-શૂન્યતાની કવિતા છે. ભરતી અને ઓટની, મૌન અને હોઠની કવિતા છે.  આંતરિક શૂન્યતાની કવિતા છે."</p>
<p align="left">"પન્નાની કવિતા બાયૉલૉજિકલ છે, સાઇકૉલૉજિકલ છે.  કવિતાને લૉજિકલ થવું પાલવે નહીં; પણ એ કોઈ સંજોગમાં મેટાફિઝિકલ નથી." </p>
<p align="left">"પન્નાની કવિતા કહો કે અંગત ડાયરી છે.  એમ તો મીરાંની કવિતા પણ અંગત ડાયરી તરીકે ઓળખાય છે.  પણ ભેદ ત્યાં છે, અને બહુ મોટો છે કે ... પન્નાએ સ્ત્ય કહેવાનો પ્રયત્ન કર્યો છે, મીરાંએ સવાયું સત્ય ગાયું છે."</p>
<p align="left">"પન્નાનાં ગીતમાં આપણી પરંપરાના અણસારા-ભણકારા પણ છે અને આ બધાંની વચ્ચે ફૂટતો એનો પોતીકો અવાજ પણ છે.  કાવ્યને તો કાવ્યની રીતે જ મલવવું જોઈએ.  સ્ત્રી કે પુરુષે લખ્યું છે એવા ભેદ મિટાવીને.  છતાંયે ... [પન્નાનાં] કેટલાંક ગીતમાં નારીની સંવેદનાની જે વાસ્તવિકતા કલાત્મક રીતે પ્રગટી છે એ કદાચ આપણાં કવિતાસાહિત્યમાં જુદી તરી આવે એવી છે."</p>
<h3 align="center"><font color="#ff0000">પન્નાબેન નાયક પોતાના વિશે...</font></h3>
<p align="left">"મારી કવિતા ભલે ભીતરના ધખતા બપોરની કે વિષાદને લઈ આવતી તેજછાયાના મિશ્રણ જેવી સાંજની કે રાતના કણસતા અંધકારમાં નહીં ઓગળેલી દીવાલની હોય છતાં પણ મારી મોટા ભાગની કવિતા વહેલી સવારે જ ઊઘડી છે."</p>
<p align="left">"ગુજરાતી સાહિત્યની ભૂમિકા તો મારી પાસે હતી જ.  પણ અહીં ફિલાડેલ્ફીઆમાં રહ્યાં રહ્યાં લાઇબ્રેરીમાં નોકરી કરતાં કરતાં, પુસ્તકો જેવા અનાક્રમક મિત્રોની વચ્ચે જીવતાં જીવતાં, અચાનક એક દિવસ અમેરિકન કવયિત્રી Anne Sextonનો કાવ્યસંગ્રહ 'Love Poems' (1967) મારી આંખે વસી ગયો.  એનાં કાવ્યો હું વાંચતી જાઉં અને એ વાતાવરણમાં ડૂબતી જાઉં.  જાણે કે મારા ખોવાઈ ગયેલા beingનો ક્યાંક એમાં તાળો મળતો હોય એવું અનુભવતી જાઉં.  ટીવી પર પણ જો એનો કાર્યક્રમ હોય તો કદી ન ચૂકું.  એક સ્ત્રી પોતા વિશે કોઈ પણ પ્રકારના નિષેધ વિના કેટલી હદે બેધડક બયાન કરી શકે છે એનો ખ્યાલ મને આવ્યો.  એનાં કાવ્યોમાં ગર્ભાશયની વાતો, masturbation અને menstruationની વાતો એ છોછ કે સંકોચ વિના કરી શકે છે - દંભના પડદા ચીરીને.  હું એ પણ સમજું છું કે આવી વાતો કરવાથી જ કવિતા નથી થતી.  પણ અંદરનું કોઈ તત્વ આવી વાતોની અભિવ્યક્તિ માટે ધસમસતું આવતું હોય તો કેવળ સામાજિક ભયથી એનો ઢાંકપિછોડો કરવો એ કલાકારને ન છાજે એવી કાયરતા છે."</p>
<p align="center">* * *</p>
<p align="center"><font color="#ff0000"><a target="_blank" href="http://sureshbjani.wordpress.com/2007/07/02/panna_naik/"><strong>પન્ના નાયક - મુખ્ય પ્રોફાઇલ</strong></a></font></p>
<p align="center">*</p>
<p align="left"><strong><u>સૌજન્ય</u>: "અબ તો બાત ફૈલ ગઈ'માંથી સાભાર...</strong></p>
]]></content:encoded>
</item>
<item>
<title><![CDATA[જયંતિ મ. દલાલ ,  Jayanti M. Dalal]]></title>
<link>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/06/27/jayanti_m_dalal/</link>
<pubDate>Wed, 27 Jun 2007 07:00:52 +0000</pubDate>
<dc:creator>સુરેશ</dc:creator>
<guid>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/06/27/jayanti_m_dalal/</guid>
<description><![CDATA[
પ્રેરક વાક્ય
‘ જિંદગી જીવ્યાનો સંતોષ ]]></description>
<content:encoded><![CDATA[<p><a title="jayanti-dalal_1.jpg" href="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/06/jayanti-dalal_1.jpg"><img src="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/06/jayanti-dalal_1.thumbnail.jpg" alt="jayanti-dalal_1.jpg" /></a></p>
<p>પ્રેરક વાક્ય<br />
‘ જિંદગી જીવ્યાનો સંતોષ પામશું તો જ મૃત્યુ મહોત્સવ બનીને મહેકતું રહેશે.’</p>
<p>‘ભવાટવિની વાટે’ વિચરતા ‘એક્રિલીકે આઝમ’ – રાધેશ્યામ શર્મા</p>
<p>‘સુખનો સૂરજ ઉગ્યો – એક્રિલીકનો.’ – કાર્ટૂનિસ્ટ ‘રૂપમ્’</p>
<p>‘એક્રિલીક મારું ધબકતું હૃદય છે , તો સાહિત્ય એ મારો પ્રાણવાયુ છે. જિંદગીના અંતે મા સરસ્વતીના ખોળે શાશ્વત નિદ્રામાં પોઢી જવનું મને બહુ ગમશે. ‘</p>
<p># <a href="http://www.jayantimdalal.com/Home.htm" target="_blank"> વેબ સાઇટ</a></p>
<p># <a href="http://www.readgujarati.com/sahitya/?p=636" target="_blank">તેમની એક વાર્તા</a></p>
<p>_____________________________________________________________________</p>
<p><strong><em>સમ્પર્ક</em></strong>        103, Anuradha,   Irla Bridge, S. V. Road,  Andheri (West),  Mumbai - 400 058.</p>
<p><strong><em>ઉપનામ</em></strong></p>
<ul>
<li>જયરાજન</li>
</ul>
<p><strong><em>જન્મ</em></strong></p>
<ul>
<li>28, ડીસેમ્બર – 1935; કપડવંજ , જિ. ખેડા</li>
</ul>
<p><strong><em>કુટુમ્બ</em></strong></p>
<ul>
<li><strong>માતા</strong> – ચંપાબેન; <strong>પિતા</strong> – મણિલાલ સોમાલાલ ; <strong>ભાંડુ</strong> – ચાર ભાઇ , ચાર બહેન</li>
<li><strong>પત્ની</strong> – વસુમતિ (લગ્ન – 1958) ; <strong>પુત્ર</strong> – રાકેશ, તેજસ; <strong>પુત્રી </strong>– નેહા ઠક્કર</li>
</ul>
<p><strong><em>અભ્યાસ</em></strong></p>
<ul>
<li><strong>માધ્યમિક</strong> – ઉમરેઠની જ્યુબીલી સ્કુલમાંથી</li>
<li><strong>1958</strong>  - બી.એસ.સી. – રુઈયા કોલેજ , મુંબાઇ યુનિ.</li>
</ul>
<p><strong><em>વ્યવસાય</em></strong></p>
<ul>
<li>શરુઆતમાં ત્રણ વર્ષ ખાનગી કમ્પનીમાં નોકરી</li>
<li><strong>1962- 1975</strong>   ભાગીદાર સાથે પ્લાસ્ટીકનું કારખાનું</li>
<li><strong>1975 થી</strong> - પોતાના કારખાના ‘સુપર ઇન્ડસ્ટ્રીઝમાં’ પ્લાસ્ટીક અને પછી એક્રિલીક ફર્નીચરનું ઉત્પાદન( આખા દેશમાં પ્રથમ ઉત્પાદક)</li>
</ul>
<p><strong><em>                                                          <a title="jayanti_dalal_11.jpg" href="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/06/jayanti_dalal_11.jpg"><img src="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/06/jayanti_dalal_11.thumbnail.jpg" alt="jayanti_dalal_11.jpg" /></a></em></strong></p>
<p><strong><em>જીવનઝરમર</em></strong></p>
<ul>
<li>અભ્યાસકાળથી જ સાહિત્યવાચનનો રસ</li>
<li>17 વર્ષની ઉમ્મરે ‘ફૂલ અને કાંટા’ લઘુ નવલ લખી – જેનું ટીવી રૂપાંતર થયું છે.</li>
<li>તેમનો પ્રથમ અપંગ પુત્ર સ્વ. અમીત જન્મ સાથે જ સેરીબ્રલ પાલ્સીથી પીડાતો હતો.</li>
<li>તેમની નવલકથા પરથી ‘આનંદ’ નામની ટી.વી. સીરીયલ બની છે.</li>
<li>તેમની નવલકથાઓ સૌરાષ્ટ્ર સમાચાર, જયહિંદ, સમકાલીન વિ. દૈનિકોમાં ધારાવાહીક રીતે આવી છે.</li>
<li>તેમની રચનાઓના અંગ્રેજીમાં અનુવાદ થયા છે.</li>
<li>આકાશવાણી પર અનેક કાર્યક્રમો આપ્યા છે.</li>
<li>વિશ્વ ગુજરાતી સમાજ , અમદાવાદની મેનેજીંગ કમીટીમાં સભ્ય</li>
<li>ગુજરાતી સાહિત્ય પરિષદના ચાલીસ વર્ષથી સભ્ય</li>
<li>વર્ણાશ્રમ વ્યવસ્થા અને પાઠપૂજામાં માને છે.</li>
<li>તેમના એક્રિલીક ફર્નીચરના શોરુમનું ઉદ્ ઘાટન દિલીપકુમારે કર્યું હતું.</li>
<li>ACRYPLAST -97 પ્રદર્શન/ સેમીનારના મુખ્ય આયોજક</li>
<li>સ્મોલ સ્કેલ એક્રિલીક પ્લાસ્ટીક પ્રોડક્ટ મેન્યુ. એસો. ના સ્થાપક પ્રેસીડેન્ટ</li>
<li>ઓલ ઇન્ડીયા પ્લાસ્ટીક મેન્યુ. એસો. ના માજી વાઇસ પ્રેસીડેન્ટ</li>
<li><strong>1988</strong> – ભારત સરકારની ઉદ્યોગ મીનીસ્ટ્રીની એક્રિલીક ફર્નીચર માટેની કમીટીના સભ્ય</li>
<li><strong>સંપાદક</strong> – 1980-2000 પોરવાડ બંધુ</li>
<li>ક્લા ગુર્જરી -1992-96 અને ક998- 2000 એક્રિલીક ન્યુઝ – 1996 – 97</li>
<li><strong>વિદેશ પ્રવાસ</strong> – 1978- મીડલ ઇસ્ટ ; 1979 – યુરોપ; 1985- યુરોપ. અમેરીકા; 2005- યુરોપ, અમેરીકા, કેનેડા</li>
</ul>
<p><strong><em>શોખ</em></strong></p>
<ul>
<li>હાર્મોનીયમ વાદન</li>
<li>એક્રિલીક કલાકૃતિઓ, પ્રવાસ</li>
</ul>
<p><strong><em>રચનાઓ </em></strong>– 20 ઉપરાંત પુસ્તકો</p>
<ul>
<li><strong>વાર્તા </strong>– જયંતિ દલાલની પ્રતિનિધિ વાર્તાઓ , સૂર સામ્રાજ્ઞી, વંટોળિયો, પોસ્ટમેન</li>
<li><strong>નવલકથા</strong> – અંગે ઓઢી અગન પિછોડી, આંખને સગપણ આંસુનાં , મૃગજળના ધોધ, શૂન્યના સરવાળા, સુખનો સૂરજ ઊગશે?</li>
<li><strong>જીવનકથા</strong>- ‘ભવાટવિની વાટે’ - તેમના જીવન વિશેની કથા</li>
<li><strong>સંપાદન</strong> – આયખું</li>
</ul>
<p><strong><em>સન્માન</em></strong></p>
<ul>
<li>એ.આર. ભટ્ટ એન્ટરપ્રેન્યોર શીપ એવોર્ડ</li>
<li><strong>1996</strong> -યુનાઇટેડ રાઇટર એસો. ચેન્નાઇની ફેલોશીપ</li>
<li><strong>1997</strong> -વિશ્વ લાઇફ ટાઇમ એચીમેન્ટ એવોર્ડ – અમેરીકન બાયોગ્રાફીકલ ઇન્સ્ટીટ્યુટ</li>
<li>હ્યુમન સોસાયટી ઓફ ઇન્ડીયા – નડીયાદ નો કનૈયાલાલ મુન્શી એવોર્ડ</li>
</ul>
]]></content:encoded>
</item>
<item>
<title><![CDATA[રવીન્દ્ર ઠાકોર, Ravindra Thakor]]></title>
<link>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/06/22/ravindra_thakor/</link>
<pubDate>Fri, 22 Jun 2007 07:00:10 +0000</pubDate>
<dc:creator>સુરેશ</dc:creator>
<guid>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/06/22/ravindra_thakor/</guid>
<description><![CDATA[
પ્રેરક અવતરણ
&#8216;આયુષ્યને અંત, ન સ્નેહ]]></description>
<content:encoded><![CDATA[<p><strong><a href="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/06/ravindra-thakor.jpg" title="ravindra-thakor.jpg"><img src="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/06/ravindra-thakor.thumbnail.jpg" alt="ravindra-thakor.jpg" /></a></strong></p>
<p><strong>પ્રેરક અવતરણ<br />
</strong>'આયુષ્યને અંત, ન સ્નેહને તો</p>
<p>" આ કથા છે સિધ્ધાર્થની શોધયાત્રાની, પણ બની રહે છે માનવીની, આપણી શોધયાત્રાની." - સિધ્ધાર્થની પ્રસ્તાવનામાંથી</p>
<p>" ...... સિધ્ધાર્થ સાંભળતો હતો. હવે તે એકાગ્રતાથી, સંપૂર્ણ તથા તલ્લીન બની, સાવ રિક્ત બની, બધું જ સ્વીકારતો ને સાંભળતો હતો. અને હવે તેણે સાંભળવાની કલા સંપૂર્ણતયા હસ્તગત કરી લીધી હતી. ..... પણ નદીમાંથી ઊઠતા આ અસંખ્ય સ્વરો આજે ભિન્ન લાગતા હતા..... બધા જ સ્વરો, બધાજ ઉદ્દેશો, બધી જ ઝંખનાઓ, બધાજ વિષાદો - આ સહુના સહઅસ્તિત્વમાંથી આ વિશ્વ બન્યું હતું. આ સહુનું સહઅસ્તિત્વ એટલે જ ઘટનાઓનો પ્રવાહ, જિંદગીનું સંગીત."</p>
<p># <a target="_blank" href="http://sureshbjani.wordpress.com/2007/06/22/sidhdhartha/">પુસ્તક પરિચય</a></p>
<p>#  <a target="_blank" href="http://www.readgujarati.com/sahitya/?p=780">એક વાર્તા</a>     </p>
<p>#<a target="_blank" href="http://www.readgujarati.com/sahitya/?p=842"> લઘુ  નાટક</a></p>
<p>___________________________________________________________________ </p>
<p><strong><em>સંપર્ક </em></strong>      –     8, અધ્યાપક મિત્રમંડળ સોસાયટી, પોલિટેકનિક પાસે, અમદાવાદ – 380 015</p>
<p><strong><em>ઉપનામ</em></strong></p>
<ul>
<li>અસ્મિતા શાહ, તન્વી દેસાઈ, બાની બસુ, સુકેતુ</li>
</ul>
<p><strong><em>જન્મ</em></strong></p>
<ul>
<li>26 - જુલાઈ, 1928; અમદાવાદ</li>
</ul>
<p><strong><em>કુટુંબ</em></strong></p>
<ul>
<li><strong>માતા</strong> – ઈન્દ્રકુમારી,<strong> પિતા</strong> – સાકરલાલ</li>
<li><strong>પત્ની</strong> – સોહિણી ; <strong>સંતાન</strong> – બે પુત્રી તથા એક પુત્ર</li>
</ul>
<p><strong><em>અભ્યાસ</em></strong></p>
<ul>
<li><strong>1945</strong> -  મેટ્રિક</li>
<li><strong>1951 </strong>-  એમ. એ.  ;  ભો.જે. વિદ્યાભવન, અમદાવાદ  </li>
<li><strong>1953</strong> -  એલ.એલ. બી.</li>
<li><strong>1980</strong> -  પીએચ. ડી.</li>
</ul>
<p><strong><em>વ્યવસાય</em></strong></p>
<ul>
<li>નિવૃત્ત આચાર્ય, લેખન</li>
</ul>
<p><strong><em>જીવનઝરમર</em></strong></p>
<ul>
<li>બાળપણ ભરૂચમાં બ. ક. ઠાકોરના મકાનમાં વીત્યું.</li>
<li>નિવૃત્તિ પછી હતાશાના માહોલમાં ભૂપત વડોદરિયાએ લખવાનું ચાલુ રાખવાનું પ્રોત્સાહન આપી ઉગાર્યા.</li>
<li>સમભાવમાં 'ર.' સહીથી સાહિત્ય અવલોકનના લેખો લખે છે.</li>
<li>અમદાવાદની વિવિધ કોલેજોમાં અધ્યાપક તથા આચાર્ય</li>
<li>કેસૂડાં, શ્રીરંગ તથા આરામમાં પ્રારંભિક કૃતિઓ પ્રકાશિત</li>
<li>લેખના વિવિધ ક્ષેત્રોમાં લોકભોગ્ય કૃતિઓની રચના કરી.</li>
<li>હેરમાન હેસની નવલકથા “સિદ્ધાર્થ”ના ગુજરાતી અનુવાદે કીર્તિ અપાવી.</li>
<li>વાવાઝોડું, અને એકાંકી, બોજ આદિ પ્રશંસાપાત્ર કૃતિઓ</li>
<li>એકસોથી વધુ રેડિયો નાટકો લખ્યાં છે.</li>
<li>નેપથ્ય અને આરામ નું સંપાદન</li>
<li>આકાશવાણી તેમજ રંગમંડળ સાથે ગાઢો સંબંધ જાળવ્યો.</li>
</ul>
<p><strong><em>રચનાઓ</em></strong></p>
<ul>
<li><strong>કવિતા </strong>- કેસરિયાં, કસુંબીનો રંગ, નિનાદ <strong> </strong></li>
<li><strong>નવલકથા</strong> – મીંઢળબાંધી રાત, સપનાંનાં ખંડેર, મેઘચક્ર, તરસ ન છીપી.</li>
<li><strong>વાર્તાસંગ્રહ</strong> – આભના ચંદરવા નીચે</li>
<li><strong>એકાંકીસંગ્રહો</strong> – અને એકાંકી, પાંચ નટીશૂન્ય એકાંકી, નટશુન્યમ્,</li>
<li><strong>બાળસાહિત્ય</strong> – રવીન્દ્ર કથામાળા, કૂકડે કૂક, ભમ દઇને ભૂસકો, સૂરજ ઊગ્યો</li>
<li><strong>વિવેચન</strong> - કવિતા એટલે, મુનશી એક નાટ્યકાર</li>
<li><strong>અનુવાદ</strong> - સિધ્ધાર્થ, સુવર્ણ કણ, દરિયાઇ પંખી, હિમખંડ, આઉટસાઇડર, અપરાજેય</li>
</ul>
<p><strong><em>સન્માન </em></strong></p>
<ul>
<li>ગુજરાત સાહિત્ય અકાદમી તથા ગુ. સા. પરિષદના પુરસ્કારો</li>
</ul>
<p><strong><em>સાભાર</em></strong></p>
<ul>
<li><span style="font-family:Shruti;"><font size="3">સાક્ષરનો સાક્ષાત્કાર , રાધેશ્યામ શર્મા ( રન્નાદે પ્રકાશન) </font></span></li>
<li><span style="font-family:Shruti;">ગુજરાતી સાહિત્યકોશ - ખંડ -2 </span></li>
</ul>
]]></content:encoded>
</item>
<item>
<title><![CDATA[કેશુભાઈ દેસાઈ, Keshubhai Desai]]></title>
<link>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/06/21/keshubhai_desai/</link>
<pubDate>Thu, 21 Jun 2007 14:57:34 +0000</pubDate>
<dc:creator>સુરેશ</dc:creator>
<guid>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/06/21/keshubhai_desai/</guid>
<description><![CDATA[
વ્યવસાયે તબીબ એવા શબ્દબ્રહ્મના ઓલિય]]></description>
<content:encoded><![CDATA[<p><a href="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/06/keshubhai-desai1.jpg" title="keshubhai-desai1.jpg"></a><a href="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/06/keshubhai-desai.jpg" title="keshubhai-desai.jpg"><img src="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/06/keshubhai-desai.thumbnail.jpg" alt="keshubhai-desai.jpg" /></a><a href="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/06/keshubhai-desai1.jpg" title="keshubhai-desai1.jpg"><img src="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/06/keshubhai-desai1.thumbnail.jpg" alt="keshubhai-desai1.jpg" /></a></p>
<p>વ્યવસાયે તબીબ એવા શબ્દબ્રહ્મના ઓલિયા ઉપાસક ! સાબરકાંઠાની બહુમુખી પ્રતિભા!<br />
<strong>પ્રેરક અવતરણ -<br />
</strong>न हि कल्याणकृत्  कश्चित्  दुर्गतिम् तात गच्छति ।<br />
( કલ્યાણને માટે કરેલું કોઇ કામ દુર્ગતિને પામતું નથી. )</p>
<p>" અમે નથી અળવીતરા, તોયે લોક કહે તે માનો.<br />
આજ અમારી હોય ભલે ના, કાલ અમારી જાણો."</p>
<p>" રાજકારણ એવું વળગણ છે કે, મને 'પાયમાલ' કરી મૂક્યો છે, છતાં હું તેનાથી દૂર રહી શક્યો નથી ! "<br />
( આમ જાહેરમાં પ્રામાણિકતાથી કહેનાર કેટલા હશે?)</p>
<p>" राष्ट्र नकशोंमें ढल सकता है, मानवता नहीं । "</p>
<p># <a target="_blank" href="http://www.thewritersclub.org/indian-writers/gujarat/keshubhai_desai.htm">તેમની એક વાર્તા </a>(અંગ્રેજી અનુવાદ)</p>
<p>_____________________________________________________________</p>
<p><strong><em>સંપર્ક </em></strong>     1) ધરતીનાં છોરુ પ્રતિષ્ઠાન, તલોદ, જીલ્લો સાબરકાંઠા  <br />
               2)  'શાંતાયનમ્' 5, જનતા સોસા. પ્રાંતિજ, 383 205 ( જિ. સાબરકાંઠા)</p>
<p><strong><em>જન્મ</em></strong></p>
<ul>
<li>3 મે, 1949; ખેરાળુ, જિ. મહેસાણા</li>
</ul>
<p><strong><em>કુટુંબ</em></strong></p>
<ul>
<li><strong>માતા</strong> – સૂરજબા (હુજીમા) , <strong>પિતા</strong> – નાથુભાઈ</li>
<li><strong>પત્ની</strong> – શાન્તા( લગ્ન - 1970)</li>
</ul>
<p><strong><em>અભ્યાસ</em></strong></p>
<ul>
<li>એમ. બી. બી. એસ. - મહારાજા સયાજીરાવ યુનિ. (વડોદરા)</li>
<li>રાષ્ટ્રભાષા રત્ન (વર્ધા)</li>
</ul>
<p><strong><em>વ્યવસાય</em></strong></p>
<ul>
<li>તલોદની સાર્વજનિક હોસ્પિટલમાં મેડીકલ ઓફિસર </li>
<li>પછી સ્વતંત્ર તબીબી પ્રેક્ટિસ શરૂ કરી.</li>
</ul>
<p><strong><em>                                   <a href="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/06/keshubhai-desai.jpg" title="keshubhai-desai.jpg"><img src="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/06/keshubhai-desai.thumbnail.jpg" alt="keshubhai-desai.jpg" /></a></em></strong></p>
<p><strong><em>જીવનઝરમર </em></strong></p>
<ul>
<li>પ્રથમ મૌલિક પ્રકાશિત કૃતિ ચાંદની માસિકમાં ટૂંકી વાર્તા ‘જટાળો ભૂત’</li>
<li>ત્રણ ભાષાઓ ઉપરાંત સંસ્કૃત પણ જાણે છે.</li>
<li>દૈનિક જનસત્તામાં કટાર લખવી શરૂ કરી. કાવ્યો લખ્યાં. 1981માં બે નવલકથાઓ પ્રકાશિત થઈ.</li>
<li>ચિત્રકળામાં ભારે રસ, સ્પર્ધાઓમાં પુરસ્કારો મેળવ્યા</li>
<li><strong>1962</strong> -13 વર્ષની ઉમ્મરે વોર્સો - પોલે ન્ડમાં બાળચિત્ર સ્પર્ધામાં ઇનામ મેળવ્યું હતું.</li>
<li>નવલિકાઓ, કાવ્યો વગેરેની રેડિયો પર રજૂઆત</li>
<li>તબીબી વ્યવસાય, રાજકીય પ્રવૃત્તિઓ અને લેખન વચ્ચે સંતુલન જાળવી જીવન જીવતા ડોક્ટર લેખક</li>
<li>લગ્નસંસ્થાના વિરોધી !</li>
<li>સામાજિક રૂઢિઓ, બાધા, પૂજા, ગુરુપ્રથા વિ. માં અવિશ્વાસ - માનવ ધર્મના હિમાયતી</li>
</ul>
<p><strong><em>શોખ </em></strong></p>
<ul>
<li>ચિત્રકળા </li>
</ul>
<p><strong><em>રચનાઓ</em></strong>       - કુલ 16 પુસ્તકો</p>
<ul>
<li><strong>નવલકથા</strong> - વનવનનાં પારેવાં, જોબનવન, , સૂરજ બુઝાવ્યાનું પાપ, મજબૂરી, હોળાષ્ટક, મેડમ, ઉધઈ, લેડીઝ હોસ્ટેલ, કામાંધ કેસરી (કુલ - 11 )</li>
<li><strong>વાર્તા</strong> - પ્રાતઃરુદન</li>
<li><strong>હિન્દી</strong> -ઉધઈનું જાતે કરેલું હિંદી રુપાંતર ‘દીમક’ ભારતીય જ્ઞાનપીઠ દ્વારા પ્રકાશિત</li>
<li><strong>લેખ</strong> - એક ઘર જોયાનું યાદ</li>
<li><strong>રેખાચિત્રો </strong>-  પાંખ વિનાનાં પંખેરુ</li>
</ul>
<p><strong><em>સન્માન</em></strong></p>
<ul>
<li>દૈનિક, સામયિકો, વાર્તાસ્પર્ધાઓમાં ઈનામો</li>
</ul>
<p><strong><em>સાભાર</em></strong></p>
<ul>
<li><span style="font-family:Shruti;"><font size="3">સાક્ષરનો સાક્ષાત્કાર , રાધેશ્યામ શર્મા ( રન્નાદે પ્રકાશન) </font></span></li>
<li><span style="font-family:Shruti;">ગુજરાતી સાહિત્યકોશ - ખંડ -2 </span></li>
</ul>
]]></content:encoded>
</item>
<item>
<title><![CDATA[વિઠ્ઠલ પંડ્યા, Vitthal Pandya]]></title>
<link>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/06/19/vitthal_pndya/</link>
<pubDate>Tue, 19 Jun 2007 08:17:03 +0000</pubDate>
<dc:creator>સુરેશ</dc:creator>
<guid>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/06/19/vitthal_pndya/</guid>
<description><![CDATA[



પ્રેરક અવતરણ
&#8216;સંઘર્ષ સિવાય સાચું સ]]></description>
<content:encoded><![CDATA[<p><a href="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/06/viththal_pandya.jpg" title="viththal_pandya.jpg"></a></p>
<p><a href="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2008/02/vithal-pandya.jpg" title="vithal-pandya.jpg"></p>
<div style="text-align:center;"><a href="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2008/02/vithal-pandya_1.jpg" title="vithal-pandya_1.jpg"><img src="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2008/02/vithal-pandya_1.thumbnail.jpg" alt="vithal-pandya_1.jpg" /></a><a href="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2008/02/vithal-pandya.jpg" title="vithal-pandya.jpg"></a></div>
<p></a></p>
<p>પ્રેરક અવતરણ<br />
'સંઘર્ષ સિવાય સાચું સુખ નથી. '</p>
<p>_________________________________________ </p>
<p><strong><em>સંપર્ક</em></strong> –  103 A Krishna Palace ,Near Sai Dham , Thakur Complex , Kandivli East , Mumbai 400101 , Ph : 2854 1480</p>
<p><strong><em>જન્મ</em></strong></p>
<ul>
<li>21 - જાન્યુઆરી, 1923; કાબોદરા જિ. સાબરકાંઠા</li>
</ul>
<p><strong><em>કુટુંબ</em></strong></p>
<ul>
<li><strong>માતા </strong>– મેનાંબા ; <strong>પિતા</strong> – કિરપારામ</li>
<li><strong>પત્ની</strong> – જસુમતી બહેન ;  પુત્રો - અશોક, રાજેશ, સંજય</li>
</ul>
<p><strong><em>અભ્યાસ</em></strong></p>
<ul>
<li><strong>1942</strong> - મેટ્રીક  </li>
<li>ઈંટરમીડિયેટ</li>
<li>કોવિદ</li>
</ul>
<p><strong><em>વ્યવસાય</em></strong></p>
<ul>
<li>લેખન</li>
<li>ફિલ્મ ક્ષેત્રે દિગ્દર્શન</li>
</ul>
<p><strong><em>જીવનઝરમર</em></strong></p>
<ul>
<li>ચોવીસેક વર્ષ ફિલ્મક્ષેત્રે દિગ્દર્શન અને અભિનયમાં ગાળ્યાં.</li>
<li>દસેક ગુજરાતી ફિલ્મો અને દસેક હિન્દી ફિલ્મોમાં સહાયક દિગ્દર્શક.</li>
<li>રાજકપૂર અભિનીત ફિલ્મ “રિપોર્ટર”માં સહાયક દિગ્દર્શક.</li>
<li>પુનાતરની જાણીતી ગુજરાતી ફિલ્મ મંગળફેરામાં વ્યાજખાઉ શેઠનું પાત્ર ભજવ્યું. ઉપરાંત ફિલ્મ ગોરખધંધા, નારદમુનિ આદિમાં નાનાંમોટાં પાત્રો ભજવ્યાં.</li>
<li>પ્રથમ પ્રકાશિત મૌલિક કૃતિ – મીઠાં જળનાં મીન.</li>
</ul>
<p><strong><em>રચનાઓ</em></strong></p>
<ul>
<li><strong>આત્મકથા</strong> -  ભીંત ફોડીને ઉગ્યો પીપળો </li>
<li><strong>નવલકથા</strong> – મીઠાં જળનાં મીન, મન મોતી ને કાચ, પાનખરનાં ફૂલ, કંચનવર્ણી, ચિરપરિચિત, દરદ ન જાને કોય – ભાગ 1, 2, નિષ્કલંક, મન મેલાં તન ઊજળાં, આંખ ઝરે તો સાવન, સાત જનમના દરવાજા, આ ભવની ઓળખ, ભીંતો વિનાનું ઘર, માણસ હોવાની મને બીક, આખું આકાશ મારી આંખોમાં, લોહીનો બદલાતો રંગ, સમણાં તો પંખીની જાત, યાદોનાં ભીનાં રણ, નૈન વરસ્યાં યાદભર, અસલી નકલી ચહેરા, સપનાના સોદાગર</li>
<li><strong>વાર્તાસંગ્રહો</strong> – રસિક પ્રિયા, જખમ, આસક્તિ, નહિ સાંધો નહિ રેણ</li>
<li><strong>પરિચયપુસ્તિકા</strong> – ગુજરાતી ફિલ્મના પાંચ દાયકા</li>
</ul>
<p><strong><em>સન્માન</em></strong></p>
<ul>
<li>‘સવિતા’ વાર્તાહરીફાઈમાં ઈનામો</li>
</ul>
<p><strong><em>સાભાર</em></strong></p>
<ul>
<li><span style="font-family:Shruti;"><font size="3">સાક્ષરનો સાક્ષાત્કાર , રાધેશ્યામ શર્મા ( રન્નાદે પ્રકાશન) </font></span></li>
<li><span style="font-family:Shruti;">ગુજરાતી સાહિત્યકોશ - ખંડ -2 </span></li>
</ul>
]]></content:encoded>
</item>
<item>
<title><![CDATA[સુમંત રાવલ, Sumant Raval]]></title>
<link>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/06/17/sumant_raval/</link>
<pubDate>Sun, 17 Jun 2007 06:19:34 +0000</pubDate>
<dc:creator>સુરેશ</dc:creator>
<guid>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/06/17/sumant_raval/</guid>
<description><![CDATA[
પ્રેરક અવતરણ
&#8216;સૌથી વધુ વ્યસ્ત વ્યક્]]></description>
<content:encoded><![CDATA[<p><a href="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/06/sumant_raval.jpg" title="sumant_raval.jpg"><img src="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/06/sumant_raval.thumbnail.jpg" alt="sumant_raval.jpg" /></a></p>
<p>પ્રેરક અવતરણ<br />
'સૌથી વધુ વ્યસ્ત વ્યક્તિને દરેક કામ માટે પૂરતો સમય મળી રહે છે.' - હેન્રી ફોર્ડ</p>
<p>___________________________________________________________</p>
<p><strong><em>સંપર્ક </em></strong>    આચાર્યશ્રી, પ્રાદેશિક તાલીમ કેન્દ્ર, શશિકુંજ, જૂનાગઢ – 362 001</p>
<p><strong><em>ઉપનામ</em></strong></p>
<ul>
<li>નિખાલસ</li>
</ul>
<p><strong><em>જન્મ</em></strong></p>
<ul>
<li>14 - નવેમ્બર, 1945; પાળિયાદ, તા. બોટાદ ; જિ. ભાવનગર</li>
</ul>
<p><strong><em>કુટુંબ</em></strong></p>
<ul>
<li><strong>માતા</strong> – ચંપાબહેન , <strong>પિતા</strong> – બળવંતરાય</li>
<li><strong>પત્ની</strong> – 1) નિરુપમા (લગ્ન - 1975) ;  2) પુષ્પા (લગ્ન - 1977 ) ,<strong> સંતાન</strong> – ત્રણ પુત્રીઓ.</li>
</ul>
<p><strong><em>અભ્યાસ</em></strong></p>
<ul>
<li><strong>1962</strong> - એસ.એસ.સી.</li>
<li><strong>1968</strong> - બી. એ. (સ્પે. ગુજરાતી)</li>
</ul>
<p><strong><em>વ્યવસાય</em></strong></p>
<ul>
<li>સરકારી નોકરી- લીંબડી તાલુકામાં વિકાસ અધિકારી</li>
</ul>
<p><strong><em>જીવનઝરમર</em></strong></p>
<ul>
<li>પ્રથમ પ્રકાશિત કૃતિ “બૂટમાં ડંખતી એક ખીલી” સામયિક ચાંદનીમાં પ્રસિદ્ધ થઈ</li>
<li>શિવામ્બુ સેવનમાં વિશ્વાસ</li>
<li>પ્રથમ પત્ની સાથે છૂટાછેડા</li>
<li>પહેલા પુત્રનું પાંચ જ વર્ષની ઉમ્મરે લ્યુકેમિયામાં અવસાન</li>
<li>નોકરીમાં બહુ પ્રામાણિક અને હિમ્મતવાન તરીકે પ્રખ્યાત -  અનિચ્છનીય તત્વો સાથે મુઠભેડના ઘણા પ્રસંગો</li>
<li>તેમની વાર્તાઓનું આકાશવાણી પરથી પ્રસારણ થયું છે.</li>
<li>વર્ણાશ્રમ વ્યવસ્થા, ઇશ્વર અને ગુરુ પર અતૂટ વિશ્વાસ</li>
</ul>
<p><strong><em>શોખ </em></strong></p>
<ul>
<li><strong><em> </em></strong>મુકેશના ગીતો સરસ રીતે ગાઇ શકે છે.</li>
</ul>
<p><strong><em>રચનાઓ</em></strong>   -   10 પુસ્તકો</p>
<ul>
<li><strong>વાર્તા</strong> - શિલાલેખ, મૃતોપદેશ, ઘટનાલય *</li>
<li><strong>નવલકથા</strong> – કાગનગરી ,  ગોકીરો ( સજાતીય સંબંધને આવરી લેતી કદાચ પહેલી નવલકથા ) </li>
</ul>
<p><strong><em>સન્માન</em></strong></p>
<ul>
<li> ગુ. સા. અ.નું પારિતોષિક. *</li>
</ul>
<p><strong><em>સાભાર</em></strong></p>
<ul>
<li><span style="font-family:Shruti;"><font size="3">સાક્ષરનો સાક્ષાત્કાર , રાધેશ્યામ શર્મા ( રન્નાદે પ્રકાશન) </font></span></li>
<li><span style="font-family:Shruti;">ગુજરાતી સાહિત્યકોશ - ખંડ -2 </span></li>
</ul>
]]></content:encoded>
</item>
<item>
<title><![CDATA[હરીશ નાગ્રેચા, Harish Nagrecha]]></title>
<link>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/06/07/harish_nagrecha/</link>
<pubDate>Thu, 07 Jun 2007 07:00:19 +0000</pubDate>
<dc:creator>bansinaad</dc:creator>
<guid>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/06/07/harish_nagrecha/</guid>
<description><![CDATA[
પ્રેરક અવતરણ -
&#8220;તને દુ:ખી થવાનો કોઈ હ]]></description>
<content:encoded><![CDATA[<p><a href="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/06/hareesh31_5_171.jpg" title="hareesh31_5_171.jpg"><img src="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/06/hareesh31_5_171.thumbnail.jpg" alt="hareesh31_5_171.jpg" /></a></p>
<p><strong>પ્રેરક અવતરણ</strong> -<br />
"તને દુ:ખી થવાનો કોઈ હક્ક નથી, ને એટલે જ માગ્યા વિના જે મળે કે આવી પડે એની શરમ શેની ?”<br />
" ફળની આશા રાખવાનો તને પૂર્ણ હક્ક છે... પરંતુ કર્મ કર્યા બાદ જે કાંઇ ફળ મળે તે તરફ રાગ દ્વેષ જેવી કોઇ પણ પ્રતિક્રિયા કરવાનો હક્ક નથી." - સ્વામી દયાનંદ ( સ્વામી ચિન્મયાનંદજીના શિષ્ય)</p>
<p>“ ક્યારનો આવીને ઊભો છુ ઉંબરે,<br />
આવ-કાર જો આપો નહીં,<br />
જા-કારો તો કરો !”</p>
<p>"પ્રેમ કરવા માટે સમય શોધવો પડે"</p>
<p>"મન રબરનો દડો થઈ ગયું"</p>
<p>"પ્રશ્નોનું વાવેતર, વાચનનું ખાતર, જોયા કરવાનું સિંચન, પારસ સમા શબ્દોની ચમત્કૃતિ જાણવા - માણવાની ઉત્કંઠા"</p>
<p># તેમની વાર્તાઓ    :     <a target="_blank" href="http://www.readgujarati.com/sahitya/?p=1019"> -     1   -</a>     :     <a target="_blank" href="http://www.readgujarati.com/sahitya/?p=409">-    2    - </a></p>
<p># <a target="_blank" href="http://www.indiaifa.org/grantdetail.asp?id=141&#38;inputtypebreadcrumb=grant+detail">એક વેબ સાઇટ </a></p>
<p>_________________________________________________________________________</p>
<p><strong><em>સમ્પર્ક  </em></strong>-   'સી' વિંગ, ફ્લેટ - 311, વાસવાણી માર્ગ, જે.પી. રોડ, સાત બંગલા વરસોવા , અંધેરી (વેસ્ટ) , મુંબાઇ - 400 061</p>
<p><strong><em>જન્મ</em></strong></p>
<ul>
<li>૨૫-ડિસેમ્બર, ૧૯૩૪; કરાંચી</li>
</ul>
<p><strong><em>કુટુમ્બ</em></strong></p>
<ul>
<li><strong>માતા</strong> – ડાહીબેન;<strong> પિતા</strong> – હેમરાજ</li>
<li><strong>પત્ની</strong> - બંસરી (દેસાઈ); <strong>પુત્ર</strong> - તનય</li>
</ul>
<p><strong><em>અભ્યાસ</em></strong></p>
<ul>
<li>બી.એ. (ઈકોનોમિક્સ)</li>
<li>એડવાન્સ ડિપ્લોમા ઈન જર્નાલિઝમ</li>
</ul>
<p><strong><em>વ્યવસાય </em></strong></p>
<ul>
<li>નોકરી, સેક્રેટરી જનરલ, ઓલ ઈન્ડિયા રબર ઈન્ડસ્ટ્રીઝ એસોસિયેશન</li>
</ul>
<p><strong><em>જીવન ઝરમર</em></strong></p>
<ul>
<li>'ટૂંકી" વાર્તા કરતાં "લાંબી" નવલિકાના લેખક</li>
<li>કવિતા લખતાં લખતા વાર્તા લખતા થઇ ગયા.</li>
<li>ભાવિ જગત તેમને સજ્જન તરીકે પ્રથમ અને સ્વજન તરીકે પછી સ્મરે એવી એમની મનીષા</li>
<li>ગુજરાતી, ઈંગ્લીશ, હિંદી, અને મરાઠી ભાષાઓથી પરિચિત</li>
<li>પરિશ્રમથી પ્રેરણાની માવજત</li>
<li>'ગોળની કણી' નવલિકા એ સર્વપ્રથમ મૌલિક પ્રકાશિત કૃતિ <!-- D(["mb","\u003c/li\&#38;gt;\u003c/ul\&#38;gt;  \u003cdiv\&#38;gt;\u003cstrong\&#38;gt;\u003cem\&#38;gt;શોખ\u003c/em\&#38;gt;\u003c/strong\&#38;gt;\u003c/div\&#38;gt;  \u003cul\&#38;gt;  \u003cli\&#38;gt;એકલા પડવાનો અને રખડવાનો\u003c/li\&#38;gt;\u003c/ul\&#38;gt;  \u003cdiv\&#38;gt;\u003cstrong\&#38;gt;\u003cem\&#38;gt;રચના\u003c/em\&#38;gt;\u003c/strong\&#38;gt;\u003c/div\&#38;gt;  \u003cul\&#38;gt;  \u003cli\&#38;gt;\u003cstrong\&#38;gt;વાર્તાસંચય \u003c/strong\&#38;gt;– તું બોલને\u003c/li\&#38;gt;  \u003cli\&#38;gt;\u003cstrong\&#38;gt;નવલિકા\u003c/strong\&#38;gt; - ગોળની કણી\u003c/li\&#38;gt;\u003c/ul\&#38;gt;  \u003cdiv\&#38;gt;\u003cstrong\&#38;gt;\u003cem\&#38;gt;સન્માન\u003c/em\&#38;gt;\u003c/strong\&#38;gt;\u003c/div\&#38;gt;  \u003cul\&#38;gt;  \u003cli\&#38;gt;\u003cstrong\&#38;gt;૧૯૬૭\u003c/strong\&#38;gt; - વર્ષની શ્રેષ્ઠ નવલિકા, કુમાર, &#39;સન્ડે જ સન્ડે...&#39;\u003c/li\&#38;gt;  \u003cli\&#38;gt;\u003cstrong\&#38;gt;૧૯૭૭\u003c/strong\&#38;gt; -  ટેલિ-પ્લે સ્પર્ધા, મુંબઈ દૂરદર્શન, પ્રથમ &#39;બીકનું બંડલ&#39;\u003c/li\&#38;gt;\u003c/ul\&#38;gt; \n \u003cdiv\&#38;gt;\u003cstrong\&#38;gt;\u003cem\&#38;gt;\u003cstrong\&#38;gt;\u003cem\&#38;gt;સાભાર \u003c/em\&#38;gt;\u003c/strong\&#38;gt;\u003c/em\&#38;gt;\u003c/strong\&#38;gt;\u003c/div\&#38;gt;  \u003cul\&#38;gt;  \u003cli\&#38;gt;સાક્ષરનો સાક્ષાત્કાર , રાધેશ્યામ શર્મા, રન્નાદે પ્રકાશન\u003c/li\&#38;gt;\u003c/ul\&#38;gt;  \u003cdiv\&#38;gt;Jay",1] ); D(["mb","\u003cspan class\u003dq\&#38;gt;\u003cbr\&#38;gt;\u003cb\&#38;gt;\u003ci\&#38;gt;Suresh Jani &#38;lt;sbjani2006@gmail.com&#38;gt;\u003c/i\&#38;gt;\u003c/b\&#38;gt; wrote:\u003c/span\&#38;gt;",1] ); D(["mb","\u003c/div\&#38;gt;  \u003cblockquote style\u003d\"border-left:#1010ff 2px solid\"\&#38;gt;  \u003cdiv\&#38;gt;  \u003cdiv\&#38;gt;",1] );  //--></li>
</ul>
<p><strong><em>શોખ</em></strong></p>
<ul>
<li>એકલા પડવાનો અને રખડવાનો</li>
</ul>
<p><strong><em>રચના</em></strong></p>
<ul>
<li><strong>વાર્તાસંચય </strong>– તું બોલને</li>
<li><strong>નવલિકા</strong> - ગોળની કણી</li>
</ul>
<p><strong><em>લાક્ષણિકતા </em></strong></p>
<ul>
<li>પાત્રસ્થિતિગત મનોવૈજ્ઞાનિક ગ્રંથિક્ષણ પકડવાની સૂક્ષ્મ દ્રષ્ટિ ....કૃતિને કળામયતાથી રસી શકે છે.  </li>
</ul>
<p><strong><em>સન્માન</em></strong></p>
<ul>
<li><strong>૧૯૬૭</strong> - વર્ષની શ્રેષ્ઠ નવલિકા, કુમાર, 'સન્ડે જ સન્ડે...'</li>
<li><strong>૧૯૭૭</strong> -  ટેલિ-પ્લે સ્પર્ધા, મુંબઈ દૂરદર્શન, પ્રથમ 'બીકનું બંડલ'</li>
</ul>
<p><strong><em><strong><em>સાભાર </em></strong></em></strong></p>
<ul>
<li>સાક્ષરનો સાક્ષાત્કાર , રાધેશ્યામ શર્મા, રન્નાદે પ્રકાશન</li>
</ul>
]]></content:encoded>
</item>
<item>
<title><![CDATA[વર્ષા અડાલજા, Varsha Adalaja]]></title>
<link>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/05/23/varsha_adalaja/</link>
<pubDate>Wed, 23 May 2007 08:00:04 +0000</pubDate>
<dc:creator>હરીશ દવે</dc:creator>
<guid>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/05/23/varsha_adalaja/</guid>
<description><![CDATA[&#8220;આજે મને પ્રશ્ન થાય છે: બા આ બધું ક્યા]]></description>
<content:encoded><![CDATA[<p><a href="http://sureshbjani.files.wordpress.com/2007/05/varsha-adalaja.jpg" title="varsha-adalaja.jpg"><img border="0" align="right" src="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/05/varsha-adalaja.thumbnail.jpg" alt="varsha-adalaja.jpg" /></a>"આજે મને પ્રશ્ન થાય છે: બા આ બધું ક્યાં શીખેલી? આ સંસ્કાર, આ કલારુચિ, નૈતિક હિંમત – ક્યાંથી બાએ મેળવ્યું હતું આ બધું ?પતિ પત્નીના જીવનની પશ્વાદભૂ અને ઉછેર સાવ અલગ. બા કદી શાળાએ ગઇ નહોતી. ખોબા જેવા ગામડાની અત્યંત ગરીબ વિધવા માની ચાર-પાંચ દીકરીઓમાં ચોથો નંબર. જ્યારે પપ્પાજી – સ્વ. <a target="_blank" href="https://sureshbjani.wordpress.com/2006/06/12/gunvantrai_acharya/">ગુણવંતરાય આચાર્ય </a>– નીડર પત્રકાર. સ્વાતંત્ર્યસંગ્રામના સાહસિક લડવૈયા. ક્રાંન્તિકારી વિચારક. પણ બા કોઇ ઉંડી આંતરસુઝથી આ સાવ નવી દુનિયામાં તરસી ધરતીમાં જળ પેઠે શોષાઇ ગયેલી"</p>
<p>" એ બધાં સ્મરણો વાદળની જેમ છવાયેલાં જ રહે છે અને ગમે ત્યારે વરસી પડે છે."<br />
- સખા સમ પિતાની યાદમાં  </p>
<p>" આ વિશાળ ભૂરા ઘુમ્મટની પેલે  પાર જો ઇશ્વર હોય તો એની એંધાણી મને કેમ મળતી નથી? .... અછડતો અણસાર, કે ઇશ્વર હજી છે..... તારી વેદનાનો અસ્થિકુંભ વહાવી દે નદીના પવિત્ર જળમાં. જ્યારે તું સંપૂર્ણ વીખરાઇ જઇશ ત્યારે અસ્તિત્વમાં આવીશ અને ત્યારે તારી પાસે કોઇ જ દુઃખ શેષ નહીં રહે. "<br />
- 'અણસાર' ની નાયિકા રૂપાની સ્વગતોક્તિ </p>
<p>પ્રેરક વાક્ય<br />
" It is always morning somewhere in the world."</p>
<p># <a target="_blank" href="http://www.readgujarati.com/sahitya/?cat=907">રચનાઓ</a>   :   <a target="_blank" href="http://rdgujarati.wordpress.com/2006/04/03/sneh-gangotri/">પોતાની માતા વિશે</a></p>
<p><strong><em>__________________________________________ <!--more--> </em></strong></p>
<p><strong><em>જન્મ</em></strong></p>
<ul>
<li>એપ્રિલ - 10, 1940; મુંબાઇ</li>
<li>મૂળ વતન જામનગર</li>
</ul>
<p><strong><em>કુટુમ્બ </em></strong></p>
<ul>
<li><strong>પિતા</strong> - <a target="_blank" href="https://sureshbjani.wordpress.com/2006/06/12/gunvantrai_acharya/">ગુણવંતરાય આચાર્ય </a>;  <strong>માતા</strong> - લલિતાબેન ; <strong>મોટી બહેન</strong> -  <a target="_blank" href="http://sureshbjani.wordpress.com/2007/05/23/ila_arab_mehta/">ઇલા આરબ મહેતા</a></li>
<li><strong>પતિ</strong> - મહેન્દ્ર <strong><em> (</em> લગ્ન</strong> - 1965, મુંબાઇ) ; <strong>પુત્રીઓ</strong> - માધવી( કલાકાર), શિવાની ( એર હોસ્ટેસ)</li>
</ul>
<p><em><strong>અભ્યાસ</strong></em></p>
<ul>
<li><strong>1960</strong> - બી.એ ( ગુજરાતી, સંસ્કૃત)  </li>
<li><strong>1962</strong> - એમ. એ. (સમાજશાસ્ત્ર)</li>
<li>અભિનયનો ડીપ્લોમા</li>
</ul>
<p><strong><em>વ્યવસાય</em></strong></p>
<ul>
<li><strong>1961- 64</strong>  આકાશવાણીના મુંબઈ કેન્દ્રમાં પ્રવક્તા</li>
<li><strong>1975- 77</strong>  ' સુધા' ના તંત્રી</li>
<li>સંપાદન , લેખન</li>
</ul>
<p><strong><em>જીવન ઝરમર </em></strong></p>
<ul>
<li>અગિયાર વર્ષની ઉમ્મરે 'જાગતા રે'જો'  કોમેડી નાટકની નાયિકા તરીકે લટકાં મટકાં સાથે અભિનય કરી દાદ  મેળવી!</li>
<li>પિતાની 'રંગમંચ' સંસ્થામાં નાની ઉમ્મરે વૃધ્ધાનો ભાગ સફળતાથી ભજવ્યો.</li>
<li>મોટા થયા બાદ કાકાની શશી , મૃચ્છકટિક, ઝેર તો પીધાં જાણી જાણી, પૂર્ણિમા જેવાં લબ્ધ પ્રતિષ્ઠ લેખકોના નાટકોમાં મુખ્ય નાયિકાના ભાગ ભજવ્યા. પૂર્ણિમામાં કરુણ, પરાધીન નાચનારીની અદા જોઇ પિતા ગુ. આ. બેભાન થઇ ગયા અને તેમને પહેલો હાર્ટ એટેક આવ્યો.   '</li>
<li>અગ્રેજી નાટકો Dolls' House ,  Glass Managerie માં પણ મૂખ્ય પાત્રના ભાગ ભજવ્યા</li>
<li>પ્રવીણ જોશી જોડે 'કૌમાર અસંભવમ્ ' માં પણ કામ કર્યું .</li>
<li>પત્રકારત્વ પણ કર્યું.</li>
<li>સખા જેવા પિતાના અવસાનથી ઘેરો આઘાત જે જીવનભર રહ્યો.</li>
<li>રેડીયો પર એનાઉન્સર તરીકે, વાર્તાલાપ આપવાનાં</li>
<li>ટી .વી. ઉપર 'જ્યોતિ' સિરિયલમાં પિતાના જીવન પર આધારિત ' કોરી કિતાબ' એપીસોડની પટકથા લખી  હતી.</li>
<li>પિતાના લખેલા નાટક 'અલ્લાબેલી' માં અભિનય</li>
<li>થોડોક વખત 'સુધા' અને 'ફેમીના' નું સંપાદન પણ કર્યું.</li>
<li>'મુંબાઇ સમાચાર' માં બ્યુટી કોલમ આપતાં હતાં</li>
<li>'દીદીની ડાયરી' - બહુ જ લોક્પ્રિય કટારનાં લેખિકા</li>
<li>પહેલી પ્રકાશિત કૃતિ - ' શ્રાવણ તારાં સરવડાં'</li>
<li>તેમની શ્રેષ્ઠ કૃતિ ' હરિ મને આપો ને એકાદી એંધાણી' - જેની છપાયેલી પુસ્તિકાના બળથી વડોદરા નજીકની રક્તપિત્તના દરદીઓ માટેની 'શ્રમમંદિર' સંસ્થાને દસ લાખ જેટલી રકમનાં દાન મળ્યાં .</li>
<li>પરિશ્રમને પ્રાધાન્ય આપતાં સર્જક</li>
<li> 'મારે પણ એક ઘર હોય', 'ગાંઠ છૂટ્યાની વેળા', 'અણસાર' કૃતિઓથી કીર્તિ મળી</li>
<li>બંદીવાન નવલકથાનું નાટ્ય રૂપાંતર ' આ  છે કારાગર' તરીke કર્યું -  તેને 'Theatre of  cruelty'    નું બિરુદ મળ્યું !  </li>
</ul>
<p><strong><em>મુખ્ય રચનાઓ</em></strong>     -   25 પુસ્તકો</p>
<ul>
<li><strong>નવલકથાઓ –</strong> ગાંઠ છૂટ્યાની વેળા, શ્રાવણ તારાં સરવડાં, બંદીવાન, આતશ( વિયેટનામના યુધ્ધત્રસ્તોના અનુભવો આધારિત)</li>
<li><strong>લઘુનવલ </strong>- મારે પણ એક ઘર હોય, રેતપંખી, ખરી પડેલો ટહૂકો, તિમિરના પડછાયા, એક પળની પરબ</li>
<li><strong>રહસ્યકથા</strong> - પગલાં, પાંચ ને એક પાંચ, અવાજનો આકાર, છેવટનું છેવટ, પાછાં ફરતાં, નીલિમા મૃત્યુ પામી છે  </li>
<li><strong>વાર્તાસંગ્રહ</strong> – સાંજને ઉંબર, એ</li>
<li><strong>નિબંધ</strong> - વાંસનો સૂર</li>
<li>અન્ય લઘુનવલો, રહસ્યકથાઓ, વાર્તાઓ વગેરે</li>
</ul>
<p><strong><em>લાક્ષણિકતાઓ</em></strong></p>
<ul>
<li> નવલકથાને નાટકમાં રૂપાંતર કરવાનું ગમે.</li>
<li>ત્રસ્ત લોકોની મનોવેદનાને થીમ બનાવેલી ઘણી રચનાઓ</li>
<li>રહસ્યકથાઓમાં 'પેરી મેસન' નો પ્રભાવ</li>
</ul>
<p><strong><em>સન્માન </em></strong></p>
<ul>
<li>ગુજરાત સાહિત્ય પરિષદ નો પુરસ્કાર</li>
<li>ગુજરાત સાહિત્ય અકાદમીનો પુરસ્કાર</li>
<li>સોવિયેટ લેન્ડ પુરસ્કાર</li>
</ul>
<p><strong><em>સાભાર</em></strong></p>
<ul>
<li><span style="font-family:Shruti;"><font size="3">સાક્ષરનો સાક્ષાત્કાર , રાધેશ્યામ શર્મા ( રન્નાદે પ્રકાશન) </font></span></li>
<li><span style="font-family:Shruti;">ગુજરાતી સાહિત્યકોશ - ખંડ -2 </span></li>
</ul>
]]></content:encoded>
</item>
<item>
<title><![CDATA[હિમાંશી શેલત, Himanshi Shelat]]></title>
<link>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/05/21/himanshi_shelat/</link>
<pubDate>Mon, 21 May 2007 08:00:52 +0000</pubDate>
<dc:creator>bansinaad</dc:creator>
<guid>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/05/21/himanshi_shelat/</guid>
<description><![CDATA[ &#8220;લગ્નસંબંધ અને સ્ત્રીના વિકાસને શો]]></description>
<content:encoded><![CDATA[<p class="snap_preview"><a href="http://sureshbjani.files.wordpress.com/2007/05/himanshi_pict.jpg" title="himanshi_pict.jpg"></a> <a href="http://sureshbjani.files.wordpress.com/2007/05/himanshi-shelat.jpg" title="himanshi-shelat.jpg"><img border="0" align="right" src="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/05/himanshi-shelat.thumbnail.jpg" alt="himanshi-shelat.jpg" /></a>"લગ્નસંબંધ અને સ્ત્રીના વિકાસને શો સંબંધ"<a href="http://sureshbjani.files.wordpress.com/2007/05/himanshi-shelat.jpg" title="himanshi-shelat.jpg"></a></p>
<p>"જીવીએ પહેલાં પછી લખાય તો ઠીક છે, ન લખાય તો વસવસો નથી"</p>
<p>"મૂળ પ્રાણીમાત્રને રસપૂર્વક, ઝીણવટથી જોવાનું ગમે"</p>
<p>"સંવેદનશીલતા માત્ર વિચારોમાં કે કાગળિયામાં ન રહી જાય એ જીવવું"</p>
<p>"કીર્તિ શબ્દ બહુ વજનદાર, ભાઈ ! અમારે દટાઈ જવું નથી."</p>
<p><strong>#    </strong>રચનાઓ :     <a target="_blank" href="http://www.crimsonfeet.org/article355.html"><font color="#b54141">-  1  -   </font></a>   :    <a href="http://books.google.com/books?id=4IH24o9tgAIC&#38;pg=PA54&#38;lpg=PA54&#38;dq=himanshi+shelat&#38;source=web&#38;ots=CNMDUvFVB6&#38;sig=SSFSpFQ1bqZ8OK2_3Sl6_bO-zJI"><font color="#b54141">-   2   - </font></a><strong> </strong></p>
<p><strong><em>__________________________________________ <a id="more-601"></a> </em></strong></p>
<p><strong><em><!--more-->જન્મ</em></strong></p>
<ul>
<li>૮-જાન્યુઆરી, ૧૯૪૭ ; સુરત</li>
</ul>
<p><strong><em>કુટુમ્બ </em></strong></p>
<ul>
<li><strong>માતા -  </strong>સુધાબહેન  ;   <strong>પિતા -   </strong><strong>ઈન્દુભાઈ</strong><strong><br />
</strong><strong><em> </em></strong></li>
</ul>
<p><strong><em>અભ્યાસ</em></strong></p>
<ul>
<li>એમ.એ.,પીએચ.ડી.</li>
</ul>
<p><strong><em>વ્યવસાય</em></strong></p>
<ul>
<li><strong>1968 થી</strong> -  સુરતની એમ.ટી.બી આર્ટ્સ કોલેજમાં અંગ્રેજી વિષયના પ્રોફેસર</li>
</ul>
<p><strong><em>જીવનઝરમર  </em></strong></p>
<ul>
<li>"ગુજરાત મિત્ર"માં "નારીસંસાર" વિભાગના સ્તંભલેખક</li>
<li>વિદ્યાધર નાયપાલની નવલકથા પર પી.એચ.ડી.</li>
<li>પત્રલેખન હોય કે વાર્તાસર્જન હોય, ધારદાર નિખાલસતા અને વસ્તુલક્ષી પ્રામાણિકતાપૂર્વક પેશ આવે</li>
<li>એકાંતમાં લખવું વધારે ગમે</li>
<li>નવનીત'માં પહેલી વાર્તા છપાઈ ત્યારે હર્ષની લાગણી થયેલી</li>
<li>સર્વપ્રથમ મૌલિક પ્રકાશિત કૃતિ - અંતરાલ</li>
<li>ક્ળાત્મક સંયમ અને સાદગીના સૌંદર્યથી એમની નવલિકાઓ ભવિષ્યમાં શું શું સિધ્ધ નહિ કરે?</li>
</ul>
<p><strong><em><strong><em>શોખ </em></strong></em></strong></p>
<ul>
<li>ગાયન અને લલિતકળા</li>
</ul>
<p><strong><em>મુખ્ય રચનાઓ</em></strong></p>
<ul>
<li><strong>વાર્તા</strong> -  અંતરાલ, અંધારી ગલીમાં સફેદ ટપકાં, એ લોકો, પ્લેટફોર્મ નંબર ચાર, વિક્ટર </li>
</ul>
<p><em><strong>સન્માન </strong></em></p>
<ul>
<li>ગુજરાતી સાહિત્ય અકાદમી</li>
<li>ગુજરાતી સાહિત્ય પરિષદ</li>
<li>ધૂમકેતુ પારિતોષિક</li>
</ul>
<p><strong><em><strong><em>સાભાર </em></strong></em></strong></p>
<ul>
<li>સાક્ષરનો સાક્ષાત્કાર , રાધેશ્યામ શર્મા, રન્નાદે પ્રકાશન  </li>
</ul>
]]></content:encoded>
</item>
<item>
<title><![CDATA[મધુ કોઠારી, Madhu Kothari]]></title>
<link>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/05/16/madhu_kothari/</link>
<pubDate>Wed, 16 May 2007 08:00:31 +0000</pubDate>
<dc:creator>સુરેશ</dc:creator>
<guid>http://sureshbjani.wordpress.com/2007/05/16/madhu_kothari/</guid>
<description><![CDATA[દમયંતીએ કહ્યું :
&#8216;ઓઢવા માટે વસ્ત્ર
ન]]></description>
<content:encoded><![CDATA[<p><a href="http://sureshbjani.files.wordpress.com/2007/05/madhu-kothari.jpg" title="madhu-kothari.jpg"><img border="0" align="right" src="http://sureshbjani.wordpress.com/files/2007/05/madhu-kothari.thumbnail.jpg" alt="madhu-kothari.jpg" /></a><a target="_blank" href="http://layastaro.com/?p=280">દમયંતીએ કહ